Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

A siklósi tanonciskolában a tanítás 1885. február 3-án kezdődött és június 21-én a záróvizsgákkal fejeződött be. Az ipariskolai felügyelő bizottság tagjaivá választották: Koharics Józsefet, Pommer Pétert, Mautska Ferencet, Bézl Antalt, Klein Károlyt, Korsós Ferencet, Korsós Jánost, Nóvák Sándort, Szügyi Istvánt, Szabó Ferencet, Tóth Ferencet és Weisz Vilmost. Az oktatásban a következők vettek részt: Szabó Ferenc középiskolai tanár, igazgató, aki heti két órában számtant és mértant tanított, Mácsai Antal rajztanár, aki az első osztályban heti három órában szabadkézi és mértani rajzot oktatott, Pammer Péter tanító, aki heti három alkalommal az előkészítő osztályban szabadkézi razjot tartott, Rédei Károly tanár, aki heti két órában az olvasás és fogalmazás alapjaiba vezette be a tanulókat, és Szűcs Dániel tanító, aki az előkészítő osztály olvasás és számtan óráit vezette heti négy foglalkozás keretében. Az előkészítő osztály kezdő és haladó csoportra oszlott. Az előbbiben számtant beszéd- és értelemfejlesztő gyakorlatokat, valamint írvaolvasást tanultak heti két órában. Az utóbbiban szintén heti két foglalkozáson olvasást, az olvasottak feldolgozását, írást és számtant tanultak. Számtanból a négy alapművelet egész számokkal volt téma. A szabadkézi rajzot mindkét csoport együtt heti három órában gyakorolta. Az első osztályban olvasásból az iparos olvasókönyvből elbeszélések, természettudományi, történelmi, földrajzi olvasmányok értelmes olvasása, szabad előadása volt a követelmény. Fogalmazásból elsősorban a levélírásra fektettek nagy súlyt. A két tárgy heti két órában lett oktatva. Számtanból és mértanból heti két foglalkozást tartottak az alapműveletek tizedestörttel, kamatszámítás, arányok címmel. Szabadkézi és mértani rajzra heti három órában járhattak a tanoncok. Ezeken a foglalkozásokon a különféle irányú egyenesek, a sokszögek és szalagdíszek rajzolását gyakorolhatták. A tanár külön gondot fordított a rajzeszközök ismertetésére, a szögek különféle mérésének gyakoroltatására és a sokszögek alaptulajdonságainak oktatására. A záróvizsgákon sok ki nem elégítő eredmény született, amelynek okát elsősorban abban kereshetjük, hogy a minisztérium által összeállított tananyagot az idő rövidsége miatt nem lehetett feldolgozni. így sok tanonc nem is léphetett magasabb osztályba. A siklósi ipariskola órarendje az 1884/1885-ös csonka tanévben'

1 Vasárnap Kedd Péntek Óra előkészítő első előkészítő első osztály osztály előkészítő első osztály 14— 15 15— 16 16— 17 17— 18 18— 19 szabadkézi rajz szabadkézi — — rajz és — — mért. rajz — — — olvasás, írás, számtan. — számtan olv. fogl. olvasás, írás számtan, olv. fogl. A siklósi ipariskolában elért érdemjegyek az 1884/85ős tanévben''

2 Érdemjegyek Előkészítő Első osztály összesen Jó Kielégítő Nem kielégítő Nem vizsgázott 5 3 27 19 31 12 7 7 8 46 43 14