Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

ban magyar helyesírást, fogalmazást, szépírást, számtant, földrajzot és rajzot oktattak.

30 A tanoncoktatás problémái az egész ország területén hasonlóak voltak. A gyermekek jelentős része már az elemi iskola végzése közben is munkát vállalt egy-egy iparosmesternél, ami számos adminisztratív és pedagógiai nehézséget vetett fel.''

1 Az 1872. évi ípartörvény tehát nem oldotta meg a kisipar szakmai utánpótlásának igen sok kérdését, sőt erősen növelte az időközben felhalmozódott feszültségeket.'Ezek egyenesen vezettek az 1884. évi XVII. tc.-hez, amely szabályozta a kézműipar gyakorlását, ipartestületek alakítását rendelte el, sőt részletesen intézkedett a tanoncokról és oktatásukról. Minden olyan nagyobb településen, ahol legalább 50 tanonc dolgozott és nem volt tanonciskola, ott az elemi iskola tanerőivel és eszközeivel külön tanfolyamot kellett nyitni. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy ezekben a helységekben iparostanonciskolákat állítottak fel. A szorgalmi időszakot 10 hónapban állapították meg. Heti két munkanapon 4 órát az általános ismeretek tantárgyaira, vasárnap pedig legalább 3 órában a rajztanításra koncentráltak. Vasárnap heti egy óra vallástanításra lett felhasználva.

33 A 3 évfolyamos tanonciskolába 12 éves kortól járhattak a gyermekek, annak aki nem végezte el az elemi népiskola 6 osztályát, az az ismétlő osztályban kezdte meg tanoncéveit. Ez az ipartörvény mondja ki a tanonciskolák felállításának kötelezettségét, gondoskodik a fenntartási költségekről is. Nagy érdeme volt a rendszeres tanonciskolái oktatás megteremtése. Az országban 1890-ig 310 tanonciskolát szerveztek, viszont a kis települések tanoncainak képzése így sem oldódott meg.

34 Baranyában rendkívül gyorsan reagáltak az ipartörvényre és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium júniusban kiadott rendeletére. Tanonciskolát állítottak fel Mohácson és Mágocson 1884-ben, Németbólyban, Siklóson 1885-ben. Pécsett a város kezelésében két intézményt nyitottak, Zsolnay Vilmos pedig saját költségén szervezett egyet gyárában, 1885-ben. Mágocson agyagipari iskola nyílt 1887-ben

3: Zsolnay Vilmos saját költségén szervezett tanonciskolája nem egyfajta mecénási meggondolásból született, hanem — s erre az országban több példa akadt még — a közismereti nézőpontú tantervek iránti elégedetlenségből és a szakmai képzés iránti fokozott igényből. A tanoncoktatás szakmailag erőtlen voltát a termelőüzemek értékelték jobban, s ezért próbáltak egyesek önerőből segíteni a helyzeten. Pécsett az ipariskolák igazgatójává Schneider Istvánt nevezték ki. A tanulók különböző alapítványokból ösztöndíjakban részesültek. A húsvéti ünnepek alatt minden évben a tanoncok úgynevezett munkakiállítást rendeztek, ahová legelismertebb alkotásaikat tették ki, a legjobbakat jutalmazták is.

30 Ezek a munkakiállítások később igen nagy népszerűségre tettek szert a tanulók között. A helyi sajtó mindig részletesen számolt be róluk. Jágócsi Péterffy József miniszteri biztos gyakorlati hasznukról 1884-ben így írt: az új ipartörvény ... bátran intézkedik arról is, hogy a tanoncz az elméleti tanulmányokat illető bizonylaton kívül a gyakorlati képességet is tartozik bebizonyítani, mégis felettébb szükséges, hogy . . . egyfelől a tanoncz gyakorlati képessége nyilvánosan constatálható legyen, másfelől a törekvés és szorgalom a tanonczok és mesterek között fokoztassék . . ."

37 A mestereket is sikerült ebben a kérdésben érdekeltté tenni, mert a kiállítási tárgyat, amit tanoncok készítettek, később értékesíthették.

38 A Zsolnay Vilmos gyárában dolgozott tanoncok korábban a városi iskolák látogatására voltak kötelezve. Ezen felül a gyáros külön rajztanfolyamokat szervezett számukra. Az ipartörvény életbe lépése után Zsolnay felsőbb engedéllyel saját ipariskolát nyitott, mert gyárában számos speciális munkafolyamatot kellett végezni, így megfelelően tudott gondoskodni