Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

akiknek szüleinek szőlő, rét, vagy ház tulajdonuk létezett. A polgármester óvatosságra intette a plébánosokat.

9 Az ismétlő iskola mellett az iparosjelöltek külön rajztanodába jártak, amely Pécs város kezelésében állt. A város községi iskolaszéke 1874-ben kérte a városi tanácsot, hogy a rajztanoda kezelését, irányítását az egyöntetűség érdekében adja át neki. Bubreg Mihály az iskolaszék elnöke a tanoda jogi hatósági jellegének teljes épségben tartását ígérte. A kérést a városi tanács gyorsan teljesítette.

10 Megkezdődött azoknak a terveknek a végrehajtása, melyek az ipariskolák ügyét kimozdították a holtpontról. Baranya megye ipari és kereskedelmi szempontból a Soproni Kereskedelmi és Iparkamarához tartozott. Mivel az ipartársulatok az iparosok oktatását az ipartörvény értelmében nem vonhatták intézkedési körükbe, Sopronban egyletet hívtak életre, amelynek elsőrendű célja az ipari szakoktatás fejlesztése. A kamara ennek a lépésnek a megtételére más dunántúli városokat is alkalmasnak tartott. Elsősorban ott, ahol már reáliskola működött. így emelték ki Győrt és Pécset, mivel ezeken a helyeken, épp a reáliskolák miatt a szükséges taneszközök és tanerők rendelkezésre álltak. Sopronban 1874. november 22-én sikerült is iparos továbbképző iskolát megnyitni, a vallás- és közoktatásügyi, a földmívelési, ipar- és kereskedelmi minisztériumok, valamint a város közönségének támogatásával. Nagy szüksége volt az ipar szakmai utánpótlásának az ilyen típusú iskolák létrehozására, mert az elemi oktatás rendkívül alacsony színvonalon állt, a tanulók csak írni, olvasni és számolni tanultak meg." Hasonló helyzetet állapítottunk meg a pécsi vasárnapi ipartanodánál. A céhek megszűnése óta az egyes osztályok látogatási aránya a minimálisra csökkent. A foglalkozásokat osztályonként csak 4—5 tanuló látogatta. Ennek ellenére a rendszeresen hiányzókat a tanodái bizonyítvány felmutatása nélkül a rendőrkapitányi hivatal, mint első fokú iparhatóság felszabadította. Ezért a városi tanács közgyűlése határozott. A felszabadítás feltételeit szabályrendelet megalkotásával szigorította, és azokat a tanulókat, akik az ipartanoda előtt írni, olvasni, számolni nem tudtak, az ismétlő iskola látogatására kötelezte.

12 A felszabadult tanoncok mesterség szerinti megoszlása és kora Pécsett 1874-ben

13 Tanult mesterség Számuk (fő) 14 éves 15 éves (fő) 16 éves 17 (fő) éves 18 éves 19 éves (fő) asztalos S 1 4 2 1 cipész 15 1 4 7 2 1 lakatos 12 7 4 1 orgonakészítő 1 1 vashámori tanonc 1 1 kőműves 29 12 13 3 1 kefekötő 1 szíjgyártó 1 4 1 cserepes 12 1 4 4 3 üveges 1 1 1 ács 2 1 1 molnár 1 1 kerékgyártó 1 1 kőfaragó I 1 női szabó 2 1 1 kovács 3 2 1 bádogos 5 3 1 1 kocsigyártó 1 1 kalapos 1 1 1 kötélgyártó 1 1 összesen : 99 1 3 28 45 18 4