Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában
a másodfokú fegyelmi hatóságot gyakorolja. Előadó végre az 1876. évi VI. t. cz. 64. és 66 ik § a > eseteiben, mennyiben ezek most említett ügykörét érintik. i) Postaigazgató előadó a posta és távirda ügyekben, az 1876. évi VI. t. cz. 33. és 34. § ai , továbbá ezen törvény életbeléptetéséhez kiadott kereskedelmi miniszteri utasítás alapján. Ezen szakokban egyébiránt ugyanazon törvény 64., 66 ik § ai esetében szintén mint előadó működik. Azon közigazgatási teendők beosztása végett, melyek teljesítéséhez (64. §) több közigazgatási ág közegeinek közreműködése szükséges, a közigazgatási bizottság esetenként fog intézkedni. 17. A közigazgatási bizottság hatáskörébe eső minden rendeletek, jelentések, levelezések és folyamodványok a bizottsági elnök, akadályoztatása esetén helyettese által vétetnek át és osztatnak fel. (62. §.) Az érkezés napjának feljegyzése után elnök vagy helyettese összes iratokat bizottsági jegyzőhöz küldi, ki azoknak rendszerinti beiktatásáról előzményekkeli kellő felszerelésérői, s ekként illető szakelőadóknak eszközlendő kézbesítéséről gondoskodni tartozik. 18. A bizottság, hatáskörébe utalt azon ügy darabok, melyek illető szakelőadó nézete szerint ülésbeni tárgyalást nem kívánnak, ülésen kívül is elintézhetők, s a fogalmazvány helybenhagyása után elnök, vagy helyettese aláírásával kiadhatók.'-'* Adóügyekben kiadandó ilynemű elintézéseket az adófelügyelő saját aláírásával van kiadni jogosítva. (23. §.) 19. Egyéb ülésileg tárgyalandó ügyek előkészítését, alább érintett módozatok szerint szakelőadók eszközlik. Elvként határoztatik egyéb iránt, hogy a közigazgatási bizottság határozata alá csak is a határozat hozatalra teljesen érett, s szabályosan felszerelt ügydarabok terjesztendők, a hiányos felszerelés vagy pótlás pedig a 18 ik pontban jelzett módon szakelőadók által ülésen kívül eszközlendők. 20. A közigazgatási bizottság üléseiben tárgyalandó ügyeket szakelőadók mellékelt minta szerinti előadói íven terjesztik elő, mely egyszersmind ülési jegyzőkönyvül is szolgál.-"' 21. Az előadói íven a szakelőadók feljegyzik az iktatói, s egyúttal esetleg elintézett számot, az előterjesztendő tárgyat rövid kivonatban, s a határozatot előadói javaslatként, mégis oly szövegezésben, hogy a javaslat elfogadása esetén az, mint bizottsági határozat nyomban kiadható legyen. 22. Előadó kötelessége az előterjesztett tárgyat szóval bővebben, lehető kimerítően megismertetni, a bizottsági tagoknak pedig jogában áll az ügy elintézésére lényeges iratnak és okmánynak vagy bármely más csatolmánynak felolvasását kívánni.6 23. Ha előadó határozati javaslata elfogadtatik, bizottsági jegyző az előadó íven nyomban feljegyzi az ülés napját, a jegyzőkönyv számát s a jelenlevőket-' illető rovatba pedig bevezeti röviden az elfogadási záradékot következőképp: „elfogadtatott egyhangúlag", vagy „általános szótöbbséggel". 24. Az előadói javaslaton bizottsági határozat folytán eszközlendő királyi, s egyéb kisebb módosításokat bizottsági jegyző teljesíti, s a módosítást illető rovatban röviden ekként jegyzi fel: „elfogadtatott egyhangúlag, vagy általános szótöbbséggel azon módosítással, hogy s. a. t." 25. Ellenben, ha előadó javaslata elvettetik, vagy lényegesen módosíttatik, a bizottság megállapodása szerint új határozatot illető szakelőadó tartozik elkészíteni, s azt ha az ülés más nap is folytattatik, a következő ülésen, különben pedig a bizottság által esetenként berendelendő hitelesítő választmánynak, hitelesítés végett bemutatni. 28 Szakelőadók által ekként készítendő új határozatok, tekintettel az 1876. évi t. cz. 22 ik § nak rendelkezésére, mindenkor az eredeti előadói ívekre, szükség esetén betéti ívek használásával Írandók. Jegyző által egyéb iránt az, hogy előadó határozati javaslata „elvettetett" a hozott új határozat lényegével az előadói ív illető rovatába mindenesetre bejegyzendő. 26. Az ekként betöltött előadói ívek, jegyzőkönyvi számsorban gyűjtve és rendezve képezik egyszersmind a közigazgatási bizottsági ülések jegyzőkönyveit, miről valamint a jegyzőkönyvek befüzetéséről bizottsági jegyző tartozik gondoskodni. 27. Bizottsági határozatok folytán készítendő felterjesztések, jelentések és levelezések fogalmazása illető szakelőadók kötelessége, kik a fogalmazványokat bizottsági elnöknek, vagy helyettesének helybenhagyás végett előterjeszteni kötelesek. 28. A közigazgatási bizottság határozatai az elnök, akadályoztatása esetében helyettesének aláírásával adatnak ki, s a bizottsági jegyző aláírása csak illető jegyzőkönyvi kivonat hitelességét jelzi. (23. §.) A közigazgatási bizottság nevében intézendő felterjesztéseket, jelentéseket és levelezéseket szintén elnök vagy helyettese írja alá. : 29. A jegyzőkönyvi kivonatok és határozatok, valamint a felterjesztések, jelentések és 152
