Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

A nyári mozgósítás hatása jelentkezett az oktatásügy terén is. A tanfelügyelő beadvánnyal fordult a Közigazgatási Bizottsághoz, melyben kéri annak intézkedését a hadköteles tanítók minél előbbi hazabocsátása ügyében.

107 A tanfelügyelő kérelmének helyt adott a bizottság, és felterjesztéssel fordult a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, kérve a behívott tanítók szabadságoltatása iránti „kegyes intézkedést", valamint azt, hogy a miniszter a törvényhozási úton érje el a tanítóknak csak általános mozgósítás esetére szóló s ez esetben is csak a „háború időtartamára való alkalmaztatását".

108 Mindezt avval indokolja, hogy ,,belátta azon káros következményeket, melyek a hadköteles tanítóknak a mozgósítás alkalmából a hadsereghez történt behívása folytán népoktatásügyünket múlhatatlanul érni fogják . . ."

109 A beadvány szeptember 9-én kelt. Ez évben választ nem kapott a Közigazgatási Bizottság. 8. Királyi ügyész, mint a Közigazgatási Bizottság szakelőadója Feladatkörének megfelelően (1876:VI. t. c. 37. § és 38. §) a központi börtön havonkénti felülvizsgálatát végezte el és tett erről jelentést, valamint októberben a vezetése alatt egy „kiküldött" bizottság végigvizsgálta a járási fogházakat és erről a decemberi közigazgatási bizottsági ülésen jelentést is tett.

110 Az 1876:VI. t. c. 38. §-a előírja, hogy a bizottság által kiküldött választmány évente legalább négyszer vizsgálja felül a börtönöket a megyében. Baranya vármegye Közigazgatási Bizottsága úgy látszik túlzásnak tartotta a törvénynek ezt az előírását, mert 1878-ban erre csak egyszer került sor a fentebb említett időpontban és eredménnyel.

111 9. Posta- és távirdakerület igazgatója

112 Mivel a kerület az egész Dunántúlt magában foglalta, és a központja Sopronban volt, ezért egy úgynevezett „igazgatói helyettes" képviselte személyét Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságában. Hatásköre kiterjedt a posta- és távirdahivatalok felállításának szükséges voltának véleményezésére, illetve az ilyen hivatalok megszüntetését is javaslatba hozhatta; azon községeket besorolta postai körzetekbe, melyek önálló postahivatallal nem rendelkeztek; neiki kellett megállapítania ezekben a községékben, ki legyen a küldönc; az ő feladata volt a Közigazgatási Bizottság közbenjárását kérni, ha a távirdavonalak rongálódása bekövetkezett; valamint a postautak járható állapotban tartásáról is neki kellett gondoskodni. A szakelőadó terjesztette az ülés elé félévenként felülvizsgálat céljából a takarmányok középárairól Sopronból megküldött kimutatást is. Ezt a bizottság mindig jóváhagyta és visszaküdte Sopronba.

111 Ezekből a feladatokból 1878. évben elsősorban a távirdavonalak porcelánszigetelőinek megóvása jelentette a legtöbb gondot. A postaigazgató már áprilisban kéri a Közigazgatási Bizottságot, hogy tegyen megfelelő óvintézkedéseket a szándékos rongálok ellen. Ekkor a Közigazgatási Bizottság április 8-i ülésén hozott határozat „a megfelelő óvintézkedések szigorú megtétele végett az alispán úrnak kiadatni rendeltetik".

114 Azonban úgy látszik, hiába volt minden intézkedés, mert az októberi ülésen megint tárgyalták a soproni távirda- és postaigazgató körlevelét (ebből az derül ki, hogy máshol is célpont volt a szigetelő - T. F.), melyben