Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

hathatós segítséget kér a közigazgatási bizottságoktól az államkincstárnak nagy károkat okozó porcelánszigetelők rongálói ellen, azt is megjegyezve, hogy a „tettesek kipuhatolása körül eredménnyel közreműködők esetről esetre jutalomban fognak részes ítetni".

115 Ekkor a Közigazgatási Bizottság közvetlenül a szolgabírákat hívja fel „szigorú és gyors" intézkedés megtételére, jelentési kötelezettség mellett. Ennek a szolgabírók eleget is tettek, s jelentik, „miszerint a községi elöljáróknak, csőszök, erdőkerülőknek ugy rendőri közegeimnek meghagytam, hogy a rongálások tetteseinek elfogására, illetve megakadályozására különösen fordítsanak gondot".

116 A postaigazgató avval a kéréssel fordult a Közigazgatási Bizottsághoz, hogy mivel a földművelés, ipar- és kereskedelmi miniszter augusztus 10-én kelt 18902. számú elhatározásával a Baranya megyei Szalántán postahivatal felállítását „vette czélba", ennek a támogatásához járuljon hozzá a bizottság is.

117 A postaigazgató által is jónak tartott miniszteri indítványt a Közigazgatási Bizottság jóváhagyta.

118 A májusi ülésen foglalkozott a testület a mohácsi távirdaállomás kézbesítési körébe tartozó községek küldönceinek fizetés-megállapításával. Jóváhagyási záradékkal ellátva megküldte a bizottság Sopronba.

119 Az 1878. évben a testület ebbe az igazgatási ágba tartozó témával a novemberi ülésén foglalkozott újra, amikoris a járások szolgabírói részére bocsátott ki felhívást, amelyben utasította őket, hogy a „rendelkezésükre álló eszközökkel távolítsák el a téli évad alatt a postautakon felmerülő közlekedési akadályokat". ///. A közigazgatási ágazatok vezetőinek havi jelentései és az iratok forrásértéke Az 1876. évi VI. törvénycikk 15. §-a kötelezővé teszi a közigazgatási ágak vezetőinek, hogy a közigazgatási bizottság rendes havi ülésein részletes jelentést tegyenek a saját hatáskörükbe tartozó közigazgatási ág állapotáról, helyzetéről, az esetlegesen felmerült nehézségekről, akadályokról, a másik közigazgatási ággal való esetleges összeütközésről. A törvény ugyanakkor felszólítja a bizottság többi tagját, hogy tegyék meg az általuk tapasztaltakról az észrevételeiket a jelentések meghallgatása után az adott közigazgatási ágazattal kapcsolatban. Ezekkel a havi jelentésekkel már az 1880. évi közigazgatási ankét is foglalkozott, s a résztvevők különböző felfogásai, nézetei ebben a kérdésben is ütköztek. Csáky Albin szerint az „intézmény (már tudniillik a közigazgatási bizottság - T. F.) felszabadítandó volna az érdeklődést könnyen megölő üres formaiságok békói alól, miért is a majdnem kivétel nélkül csupán tudomásul vétetni szokott előadói havi jelentések mellőzendőek volnának".

121 Majthényi László is csatlakozott Csákyhoz, amikor arról elmélkedik, hogy „a sok jelentés kifárasztja a tagok figyelmét".

132 Azonban az ellentábort képviselő Széli Ignác az „időszaki jelentéseket nem engedné el".'

25

" Sípos Orbán indokolja is pozitív hozzáállását a havi jelentések fenntartása tekintetében: „Különösen helyesnek tartja az időszaki jelentéseket, melyek folytán az ellenőrzés hatályosságban nyer".

124 Dőry Dénes is a havi jelentések fenntartása mellett szólt.

125 Tisza Kálmán válaszbeszédében a havi jelentések ellenzőinek adott igazat, mond-