Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában
tatásokat. Például a szeptemberi ülés tárgyalta meg Mohács határában az árvíz kárról felvett jegyzőkönyvet és 2738,85 f. földadó leírásáról hozott határozatot a testület. 71 A közadók kezeléséről szóló 187ó:XV. t. c. 62. §-a szerint, ha a községeknél az adóbehajtás igazolatlanul elmarad, a községek elöljárói felelnek ezért, és ,,ott költségükön fog az akár más hatósági akár állami közeg által behajtatni". Az 1878. évben előfordult eseteket az augusztusi ülésen, az adófelügyelő terjesztette elő, amiben a községek kérik, hogy az ,,adófelügyelő által kiküldött állami adóvégrehajtók alkalmazásba vételével felmerült költségek elengedtessenek, illetőleg a végrehajtást szenvedett adózók által fizetett végrehajtási illetékek térítményeikbe betudassanak". 72 Mivel az ilyen ügyek végleges elintézését a pénzügyminiszter magának tartotta fenn, a Közigazgatási Bizottság véleménnyel ellátva terjesztette fel támogatva az elöljárók kérését. Indokul felhozta, hogy első esetben történt az adóbehajtásban lemaradás, valamint az 1877. évi „termési viszonyok s azokkal az adózási képesség igen kedvezőtlenek voltak". A szeptember 30-i rendkívüli ülésen olvasta fel az adófelügyelő a pénzügyminiszter döntését, melyben az a kérvényeknek és a Közigazgatási Bizottság pártoló véleményének is helyt adott. Ennek értelmében elrendelte a Közigazgatási Bizottság a végrehajtási térítmények leíratását avval a megjegyzéssel, hogy a „jövőben ha a közadóknak be nem hajtása folytán a felelősség kimondatnék a felmerülő költségek elengedése vagy leszállítása javaltatni nem fog". 74 Az 1876:XV. t. c. 29. § 1. pontja alapján megtett — kocsitartás után kivetett — adófellebbezés tárgyában két érdekes ügy is előfordult 1878-ban. A bikali tanító kéri, hogy az egy „ruganyos" kocsija után kivetett 10 forint adó „leirassék", mert ő egyszersmind földbirtokos is. A Közigazgatási Bizottság elutasító álláspontra helyezkedett, mert szerinte csak olyan földbirtokosra terjeszthető ki a kedvezmény, akinek a mezőgazdaság hivatása és foglalkozása is. A tanító csak mellesleg foglalkozik „mezei gazdasággal". Erről a folyamodót a hegyháti járás szolgabírójának útján értesíti.' 1 ' A szavai birtokos, báró Menczingen Constantin az 1875:XXVI. t. c. 1 5. § g. pontja alapján egy darab személyi szolgálatra szolgáló kocsit vallott be. Az adófelügyelő utasította a gyüdi körjegyzőt, hogy tegyen jelentést orról, hogy ez megfelel-e a valóságnak. A szavai bíró által kiállított bizonyítvány szerint a nevezettnek van egy „ruganyos" hintója, van egy „ruganyos steier" kocsija, egy „úgynevezett paraszt" kocsija és több gazdasági szekere. Ennek alapján egy 'kocsi után adófizetésre kötelezte a bárót a Közigazgatási Bizottság. 7 " De van fordított esetre is példa: Szily László mágocsi földbirtokos három kocsit és hat lovat vallott be, mint személyes használatra szolgáló járműveket, a „tapogatódzás" viszont csak egyet derített fel, mert a többit a gazdaság intézői használják. Ezért adótörlést rendelt el a májusi ülés. 7 ' A Közigazgatási Bizottsághoz befutottak olyan kérvények is, melyben a községek a számukra utólag előírt, több évre visszamenőleges „egyenértékilleték szaporodásnak" a leszállítását kérik, általában öt évre. Amennyiben indokoltnak találta a testület a kérést, hozzájárult. Mint ahogy ahhoz is hozzájárult, hogy Kárász, Magyaregregy, Püspöklak és Töttös községek részletekben fizethessék a részükre pótlólag előírt földadót.' 8 A tagosítás folytán beállott művelési ág változása miatt írták elő a községeknek a pótadókat. A véleményes jelentés szerint, — amivel a kéréseket a pénzügyminiszter felterjesztette - a januári ülés,
