Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

,, . . . nevezett községek lakosai ezen több évi adószaporulatnak lefizetésére a nyomasztó vagyoni viszonyoknál fogva képtelenek . . . azon javaslattal terjeszti fel . . . fizetési halasztást engedélyezni méltóztassék".

79 A Monarchia katonai lépése, Bosznia és Hercegovina megszállása két esetben is foglalkoztatta Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságát. Egyszer az adóügy terén, egyszer pedig a tanfelügyelő révén. Pénzügyminiszteri körlevél szólította fel a Közigazgatási Bizottságot, hogy mivel több olyan családfő vonult be a mozgósítás során, akinek családja képtelen az adót fizetni, az ilyeneknél az adóvégrehajtást függesszék fel. „E mellett felhívom a czim figyelmét, hogy szigorúan ügyeljen arra, miszerint ezen kedvezményben csak a hadi szolgálatban levők részesíttessenek és hogy ezen ürügy alatt mások ne vonhassák ki magukat az adófizetés kötelessége alól".

80 6. A Baranya megyei királyi államépítészeti hivatal vezetője, mint a Közigazgatási Bizottság szakelőadója A főmérnök 1878. évi tevékenységének zömét az tette ki, hogy ellenőrizte a vármegyén keresztülhaladó két állami útra (pécs-varasdi, budapest—eszéki) kihordott kavicsanyag mennyiségét és a kiszállítás tényét. Az állami utaknak „fedanyaggal" való ellátását megyénkben három vállalkozó biztosította. A Közigazgatási Bizottság úgy kapcsolódik ebbe bele, hogy utalványozási szerepe volt. Amikor a vállalkozók a szerződésükben előírt kötelezettségeik egy részének eleget tettek, az ellenértékét a következő módon kapták meg: a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium a pécsi adóhivatalnál a vállalkozók részére egy bizonyos összeget hitelképpen folyósíthatóvá tett. Erről a Közigazgatási Bizottságot is értesítette. Amikor a vállalkozók a „fedanyagok" kiszállítását elvégezték az állami utakra, a kir. főmérnök ennek igazolásaképp a Közigazgatási Bizottság elé terjesztette a „kereseti igazolásokat". Ezi követően a Közigazgatási Bizottság kiutalványozta az öszszeget, melyet az érdekeltek felvehettek az adóhivatalban.

81 Feladatköre kiterjedt a folyópartok védelmét biztosító védtöltések karbantartásának ellenőrzésére és azt veszélyeztető források megszüntetésére. Ilyen üggyel is kellett foglalkoznia 1878-ban: augusztus 1-én jelentette a siklósi járás szolgabírája, miszerint a Dráván található, Drávaszentmárton határában 5 hajómalom, Matty község határában pedig 2 olyan hajómalom, melyek a hajózást és a védgátakat is veszélyeztetik. Ezért javasolja a rögtöni eltávolításukat, mégpedig a drávapalkonyai határba, mert „ugyanebben a határban el nem helyezhetők". A helyszínre küldött bizottság jelentése alapján utasította a hajómalom-tulajdonosokat, hogy a kézbesítéstől számított nyolc napon belül új helyről gondoskodjanak. A végleges kijelölés okmányait mutassák be a „szolgabíróból és az eszéki folyammérnökből álló küldöttségnek". De addig is, hogy a veszélyhelyzet ne álljon fenn, a hajómalmok működését rögtön szüntessék be.

32 A hajómalmokkal más vonatkozásban is kapcsolata volt a Közigazgatási Bizottságnak: neki kellett gondoskodni és ellenőriznie a számozásuk megtörténtét is. Ebben a tárgykörben egy egész éven át húzódó üggyel kellett foglalkoznia. Ennek két oka volt: az illető köztisztviselő hanyagsága, valamint a Közigazgatási Bizottság gyöngekezűsége. Április hóban a Bács-Bodrog vármegyei Közigazgatási Bizottság átírta Baranya vármegyei partnerének, hogy az eddig odatartozó Pohl sziget mentén fekvő hajómalmok a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium intézkedésére ezentúl Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának felügyelete alá