Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

kebeléből alakított küldöttség által" évente négyszer vizsgálja felül a börtönöket, és ennek tagja a tiszti főorvos. Ez utóbbi tevékenységének bukkanhatunk csak nyomára az 1878. évben. Még a havi jelentéseiben sem tér ki a börtönök egészségügyi helyzetére. Erről a királyi ügyészi jelentésekből értesülhetünk. A közegészségügy rendezéséről szóló, fentebb már említett 1876:XIV. t. c. 27. §-a kimondja, hogy ,,A népiskolák közegészségügyi tekintetben a törvényhatóság felügyelete alá helyeztetnek, a felügyeletet a törvényhatóság a kebelében levő közigazgatási bizottság vezetése s ellenőrködése mellett tiszti orvosai s más tisztviselői által gyakorolja". Ebben az esetben is „más tisztviselő" látta el a feladatot: a királyi tanfelügyelő, ahogy a jelentéseiben is tükröződnek az iskolák közegészségügyi állapotai. Tulajdonképpen a tiszti főorvosnak a Közigazgatási Bizottságban folytatott tevékenysége az 1878. évben leszűkült a havi jelentéstételi kötelezettségre. Igaz, hogy ezt lelkiismeretesen látta el. 5. A királyi adófelügyelő, mint a Közigazgatási Bizottság szakelőadója Feladatköréhez tartozott a közadók kivetése, beszedése, kezelése és behajtása, valamint a közvetett adók, illetékek s az egyenes adók módjára beszedendő kincstári és egyéb követelések behajtása.

69 Illetékes volt a földadó, házbéradó, kereseti adó I. és II. osztálya, általános jövedelmi pótadó, cseléd-, kocsi- és lótartásért kivetett adók ellen benyújtott fellebbezések elbírálására.'" Ezeken kívül az „ügyrendi" szabályzat még az 1876:XV. t. c. 5., 16., 39., 46., 48., 51., 60., 61., 62., 78. §-okat sorolja fel, mint ezekben illetékes személyt illetve szervet. Legtöbb ügyet a hátralékban maradt adósoktól való adóbehajtások tárgyában terjesztett elő a havi üléseken. Ezek olyan hátralékosok voltak, akiknek „adóvégrehajtás alá vehető semmiféle ingósága nincs" — mivel az ingóságaikra a „közigazgatási végrehajtás már keresztül vezettetett", viszont a kincstárnak még maradt fenn követelése velük szemben. Ilyen esetekben az adófelügyelő beterjesztette az illetők ingatlanaira vonatkozó telekkönyvi adatokat, s ennek alapján a Közigazgatási Bizottság meghozta a határozatát arról, hogy az illető tulajdonát képező „ingatlan birtokra a kielégítési végrehajtás a közadókról szóló 1876: XV. t. cz. 58. §-a alapján elrendeltetik . . ." Ennek végrehajtásával, mint az „állam jogi képviselője" a vármegye tiszti ügyésze lett megbízva. Ilyen esete 436 volt 1878-ban az ügy előadójának. Ezek az ügyek minden hónapban rendszeresen visszatértek. Ugyanilyen rendszeresen viszszatérő ügye volt az „elszegényedés, elhalálozás és idegen helyre költözés folytán behajthatatlanná vált adóhátralékok"-ról szóló havi kimutatásai is. Ezekben az esetekben a megyei számvevőség által „megvilágított' kimutatások alapján az 1876:XV. t. c. 60. §-a értelmében „leíratni határozta" el a testület. Minden hónapra esett 3—4-5 község, ahol ilyen esetek előfordultak. A határozatról jegyzőkönyvi kivonat készült és az egyéb mellékletekkel együtt a „leírás foganatosítása végett" megkapta az adófelügyelő. A Közigazgatási Bizottság hatáskörébe tartoztak az elemi károk felbecsülései alapján benyújtott földadóleírások iránti kérvények elbírálása. A községeket sújtó jégverésről vagy árvíz károkról (vagy mindkettőről, mint Baranyavár, Bezedek, Lőcs, Dunaszekcső esetében) az adófelügyelő terjesztette be a helyszínen felvett és természetesen számvevőileg ellenőrzött kimu-