Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

vevőség által készített jegyzőkönyvet nem csatolta a községi elöljáróság;'

51 Siklós nem mellékelte az árvapénztár kezeléséről szóló szabályrendeletét;

62 Mohács pedig elfelejtette megküldeni azoknak a jegyzékét, akik a gondnokság alól felszabadultak és részükre kiutalványozták már a tőkepénzeiket, de még nem kapták meg.

63 Miután ezeket a formai kellékeket az említett három község pótolta, a Közigazgatási Bizottság pártolólag felterjesztette a belügyminiszternek.

6/1 A Közigazgatási Bizottság felfigyelt arra a jelenségre, hogy amikor a hagyatéki vagyont a nagykorú örökösöknek átadják avval a feltétellel, hogy a kiskorú örökösöket egy meghatározott összeg erejéig kell kielégíteniük, s ezt telekkönyvbe való bekebelezéssel kellett volna számukra biztosítani, nem teljesítik. A júniusi ülés felszólítja az árvaszék elnökét, hogy saját hatáskörében tegye meg a szükséges intézkedéseket. Amennyiben pedig ez meghaladná törvényes hatáskörét, „a baj orvoslása végett illetékes helyre véleményes felterjesztést tegyen".

65 3. A vármegye tiszti főügyésze, mint a Közigazgatási Bizottság szakelőadója Az 187ó:V. t. c. 25. § a, b,; 26. § b; és a 27. §-okban meghatározott feladatkörök ellátását mondja ki az „ügyrendi" szabályzat a tiszti ügyészre, mint a Közigazgatási Bizottság szakelőadójára. Azonban e paragrafusokban meghatározott feladatok (közigazgatási tisztviselők elleni fegyelmi ügyekben történő eljárás) ellátására, az 1878. évben nem került sor. Annál több feladatot rótt rá egy másik ügykör ellátása, amit azonban az „ügyrendi" szabályzat nem rögzít: az 1876:XV. t. c. 58. §-a kimondja, hogy ,,a biztosítási és kielégítési végrehajtás az ingatlanra vezetendő, esetről-esetre a törvényhatóság közigazgatási bizottsága végzésileg rendeli el és szabályszerű intézkedés végett az állam jogügyi képviselőjét megkeresi." Erre abban az esetben került sor, ha az állampolgároknak adótartozásuk volt és a „kincstári hátralék és járulékai"-nak behajtására nem volt más mód, mint az illetők ingatlanainak elárverezése. (Lásd a királyi adófelügyelő ügykörét tárgyaló résznél.) Ilyen esetekben a Közigazgatási Bizottság a Baranya vármegye tiszti főügyészét bízta meg, mint az „állam jogi képviselőjé"-t. Ezen ügyek előadójaként akkor lépett előtérbe, amikor általa az illetékes járásbírósághoz, mint telekkönyvi hatósághoz megküldött végzést visszajuttatták hozzá avval, hogy a nevezett, mint tulajdonos abban a telekjegyzőkönyvben nem fordul elő.

66 Volt olyan visszaküldött ügyirat is, mellyel az volt a probléma, hogy az adós ingatlantulajdonos kiskorúként volt a telekkönyvben feltüntetve, és ugyanakkor a gyámját nem nevezték meg. Az ilyen visszaterjesztett ügyekkel kapcsolatos határozatai a Közigazgatási Bizottságnak két irányúak szoktak lenni: kiadja az adófelügyelőnek a hiányzó adatok pótlása végett, vagy pedig ha nincs az illető nevén ingatlan, akkor az adófelügyelőnek „más, a kincstári követelések fedezésére alkalmas vagyon" után kellett nyomozni.

67 4. Baranya vármegye tiszti főorvosa, mint a Közigazgatási Bizottság szakelőadója Az 187ó:XIV. t. c. 36. §-a előírja a törvényhatóság tiszti orvosa számára, hogy a börtönök feletti közegészségügyi ellenőrzést gyakorolja. Ugyanakkor az 1876:VI. t. c. 37. §-a arról intézkedik ebben a tárgykörben, hogy ezt a királyi ügyész felügyeli.

68 A 38. §-ban pedig arról van szó, hogy a közigazgatási bizottság „saját