Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Fricsy Ádám: Levelek a hódoltsági Pécsről 1613—1629

egy egyesületet, amelynek az lesz a feladata, hogy kibékítse egymással a haragosokat, látogassák a betegeket, segítsék a szegény betegeket és másokat alamizsnával. Ezt a munkát már meg is kezdtük. Meghalt az itteni eretnekek prédikátora. Becskerekből jött egy magyar fiatalember, akit egy becskereki eretnek küldött ide mint tanítványát, hogy itt prédikálja az eretnekséget. A fiatalember azonban Isten kegyelmével a keresztény és katolikus tannak lett a mestere velünk együtt és hagyta futni azt, aki őt becsapta. Nagy lelkesedéssel karolta fel a katolikus hitet és bízunk abban, hogy jól fog vezetni másokat az üdvösség útjára. Prédikációnkra eljár az elhunyt prédikátor özvegye is és reméljük, hogy ő is megismeri a katolikus hitet. Ez a belgrádi munkánk eredménye. Vidékre a kereskedők társaságában lehet csak menni. A terület hatalmas, s nem tudunk pótolni tíz papot. De itt száz se lenne elég. Egyelőre nagy szükség lenne egy püspökre. Ezt, és úgy 10—12 példás életű papot várnak a népek. Általában Don Simonét szeretnék püspöküknek . . . A másik feladat, amit meg kell oldani, az iskolák kérdése: Belgrádban és Pécsett tanítani kell az ifjúságot a grammatikára, hogy utána szemináriumba lehessen küldeni a javát. Raguzában kellene egy szemináriumot felállítani. Ez biztonságos, nem gyanús a török szemében, kevés kiadással sok ifjút lehetne elhelyezni. Raguza városa és egyházmegyéje segítene. Indítsa meg Isten az emberek elméjét és őszentsége jóakaratát a szent és nagy ügy iránt. ARSI. Austr. 20. F. 11-20. Korabeli másolat az olasz nyelvű eredetiből. Fordítás. (Sz. 1.) 1 Az említett első beszámolót nem találtuk a római levéltárban. 2 Agnusdei — viaszból öntött bárányka, mint Krisztusnak, az Isten bárányának jelképe. Rómából küldték ezeket a pápa áldásával. 3 Babska szerémségi városka, Don Simone, Matkovics Simon plébániája. Innen hívták Pécsre 1610-<ben a szláv katolikusok. 4 Szt. Miklós mannájának nevezték a gyantacseppeket, melyeket a püspök barii koporsójáról gyűjtöttek. 5 A pécsi Mindenszentek temploma. XI. Róma, 1613. július 20. Aquaviva Kolos rendfőnök levele Vásárhelyi Gergelynek Pécsre Már jeleztük, hogy tárgyalni fogunk őszentségével

1 a kalendárium ügyében.

2 Ez azért képezte gondunkat, mert megértettük, hogy tisztelendőségteknek ez nem csekély nehézséget okoz a lelkipásztori munkában, amint azt az ön és P. Zakariásnak a levele vázolta.'

1 Ezért eljártunk őszentségénél s ő engedélyt adott arra, hogy tarthatják magukat a régi kalendáriumhoz azokon a helyeken, ahol ez szükséges. Kérem az Istent, hogy az ekörül támadt zavargások csendesedjenek le és tudjanak fellélegezni. írtunk Ausztriába és Németországba, s gondoskodtunk arról, hogy anyagi gondjcikat ajánlják a fejedelmeknek/' Remélem, hogy a keresztény hit fejlődését óhajtó fejedelmek segítségükre lesznek. Egyben imáikba ajánlom magamat. Jelezze P. Zakariásnak, hogy levelének nagyon megörültünk. A többi munkatársat is szívből üdvözlöm. Isten erősítse őket áldásával. Róma, 1613. július 20.