Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Füzes Miklós: A népszámlálások szervezési tapasztalatai Baranyában különös tekintettel a nemzetiségek összeírására (1920-1949)

A területváltozás nemcsak az adott területre vonatkozóan befolyásolta a népszámlálást, hanem érintette azokat is akik időközben jöttek ezekről a területekről a trianoni Magyarország területére. Ennek megfelelően pótlólag számbavették mindazokat, akik 1941. febr. 1—15. napjai között nem tartózkodtak Magyarország okkori területén, tekintet nélkül arra, hogy ideiglenesen voltak távol, vagy állandó lakhelyük az akkori határokon kívül volt, ha állandó lakhelyük 1941. okt. 11. napján Magyarországnak a délvidéki terület visszacsatolása előtti területére esett. Számbavették azokat is, akik 1941. febr. 1. és 15. napjai között tartott népszámlálásból egyéb oknál fogva maradtak ki.!i A gyakorlati munka az e célra kiadott rendelet, nyomtatványminták és utasítások alapján történt a februárban lebonyolított népszámlálási eljáráshoz hasonlóan és azoknak, illetőleg hasonló nyomtatványoknak a felhasználásával. A kiegészítő népszámlálás adatairól a közigazgatási szervek az irattárukban maradó ún. községi (városi) összesítőív adatai alapján tájékozódtak. Az alispán iratanyagában megtalálhatók az 1941. februárban, valamint az 1941. októberében végrehajtott népszámlálás alkalmával készített összesítőívek. Az összesítőívek az utóbbi esetben kettő adattal tovább bővültek, ugyanis a délvidékre vonatkozóan összeírták a földbirtokok és állatok számát is, valamint tartalmazza a bejelentési törzslap című rovatot. Ennek megfelelően a községi (városi) összesítőív a következő adatokat tartclmazza: a fejrészben a vármegye megnevezése, a járás, a község megnevezése, a község területe kat. h-ban, illetőleg hektárban szerepel. A táblázat oszlopai: a községi gyűjtőív sorszáma; belterület vagy külterület, városrész, telep, puszta, major, tanya vagy egyéb külterületén lakott hely megnevezése; a kitöltött házi gyűjtőívek darabszáma, házi gyűjtőívek pótfélíveinek darabszáma; az összeírt magánlakások száma, külön a lakottak, nem lakottak, üresen állók, az intézeti háztartások száma; a népszámláláskor jelenlévő egyének száma, férfi, nő és együtt, ebből az ideiglenesen jelenlévők. A népszámláláskor ideiglenesen távollévő egyének száma, a lakásban csak nyáron lakók, az iparosok és ipari üzemek, a kereskedők és kereskedelmi üzemekre vonatkozó igazolólapok száma, a zöldnyomású népszámlálási nyilvántartólapok, a népszámlálás katonai szelvényeinek száma, a földbirtok és állatösszeíró ívek száma, bejelentési törzslapok száma. A községi (városi) összesítőívet a számlálóbiztosok által kiállított községi számlálókörzeti gyűjtőívek alapján a községi vagy körjegyző, illetőleg a polgármester által megbízott városi tisztviselő töltötte ki. Ennek megfelelően bekerültek tehát a házi gyüjtőívek első részéből az épület általános adatai, a kitöltött iparos és kereskedő: kérdőívek, valamint népszámlálási nyilvántartások és katonai szelvények, továbbá földbirtokok és állatösszeíró ívek Gdatai. A bejelentési törzslapok kitöltésére csak Magyarkanizsa, Szabadka, Újvidék, Zenta és Zombor városok esetében került sor. Házi gyűjtőívet minden lakóházról kitöltöttek, ezenkívül minden olyan épületről is, amely egészben vagy részben lakás céljára szolgált, ilyen pl. árvaház, kolostor, kórház, fogház, iskola, vasúti őrház stb. Ha a gazdasági cseléd, gyártelep őre állandóan a különálló épületet képező istállóban, illetőleg őrszobában aludt, tehát tulajdonképpen lakása is ott volt, akkor ezekről az épületekről is külön házi gyűjtőívet állítottak ki. Az adatszolgáltatók és összeírok tevékenységét, együttműködését, az adatok valódiságát a közreműködő hatóságok iratanyaga alapján nem kifogásolhatjuk. Az adatfelvételek gyakorlatát más módszerekkel lehet megítélni, mert a népszámlálási eljárás során beérkezett panaszról nincs tudomásunk.