Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Füzes Miklós: A népszámlálások szervezési tapasztalatai Baranyában különös tekintettel a nemzetiségek összeírására (1920-1949)

Az 1949. évi népszámlálás A 10 800/1948. korm. sz. rendelet alapján - az 1949. jan. 1. és 15. között az 1948. dec. 31. és 1949. január 1. közötti éjféli állapot szerint - végrehajtott népszámlálás területi problémákkal ugyan nem foglalkozott, mégsem volt zökkenőmentes és jellemzői a korszak problémáit tükrözték. A gyakorlati végrehajtásra rányomta bélyegét az átmeneti korszak politikai légköre, valamint az 1941. évi népszámlálással kapcsolatos szomorú tapasztalatok, illetőleg az azok következményeitől és a hasonló gyakorlat bekövetkezésétől való félelem. Az összeíró lapokon a nemzetiségi hovatartozás most is szerepelt. Ugyanekkor az ingó és ingatlan vagyonra vonatkozó kérdések körét kibővítették. A szervezési feladatokat a belügyminiszter koordinálta.

27 A népszámlálásnak a megyében történő végrehajtását az alispánra bízta, egyúttal meghatározta konkrét feladatait. Fő feladatát képezte annak ellenőrzése, hogy a járási főjegyzők és a városok polgármesterei 1948. november hó 20-ig megalakították-e a számláló és a felülvizsgáló köröket, megállapították-e az ezekre vonatkozó munkadíjat, kinevezték-e az összeíró biztosokat és az ellenőröket. A vármegye székhelyén tartandó népszámlálási tájékoztatón elnökölnie kellett, intézkedni volt köteles a költségek elszámolására és a városi polgármesterek, illetőleg a járási főjegyzők útján ellenőriztetni a községi, illetőleg körjegyzőket arra vonatkozóan, hogy gondoskodtak-e arról, hogy a számlálóbiztosok feladataikat az adott határidőre megfelelően elvégeztessék. Gondoskodnia kellett a népszámlálás eredményének az ellenőrzéséről is. Az alispán lebontott feladatai képezték a polgármestereknek, illetőleg a főszolgabíróknak a feladatát is, ezért azt külön nem részletezzük. Szakmailag a népszámlálást a Központi Statisztikai Hivatal vezette. Gondoskodott a népszámlálásban résztvevő közigazgatási hatóságok, a megyei és járási székhelyek helybeli számlálóbiztosainak, felülvizsgálóinak előzetes tájékoztatásáról. A kellő tájékoztatás érdekében értekezletet tűzött ki Pécsett (1948. dec. 10-én), Mohácson (dec. 6-án), Pécsváradon (dec. 8-án), Sásdon (dec. 11-én), Siklóson (dec. 9-én), Szentlőrincen (dec. 14-én) és Villányban (dec. 7-én).

28 A gyakorlati munka a házszámozással kapcsolatos feladatok előzetes ellátásával kezdődött. A belügyminiszter a korábbi népszámlálások alkalmával ugyan szórványosan, de ismételten előforduló hibából okulva elkerülni igyekezett azt, hogy egyes házak, főleg tanyák, a belterületen pedig névtelen utcák, házszámozás hiányában a népszámlálásból kimaradjanak. Elrendelte annak megállapítását, hogy a községek, városok belterületén az utcák, terek stb. elnevezése és a házszámozás nem hiányos-e. Amennyiben igen, azokat pótolni kellett. Szükséges volt megállapítani, hogy a külterületi lakóhelyekről, telepekről, tanyákról, pusztákról stbrő! áll-e rendelkezésre olyan jegyzék, vagy feljegyzés, amely lehetővé teszi azt, hogy a számlálásnak külterületen való teljessége is ellenőrizhető legyen. Amenynyiben ilyen nincs, azt pótolni kellett és a számlálóbiztosok rendelkezésére bocsátani. Vizsgálni rendelte azt is, hogy a lakatlan külterületeken álló gazdasági és egyéb épületek hiánytalan számbavételének ellenőrzésére állnak-e rendelkezésre megfelelő támpontok. A házszámozás, illetőleg külterületi jegyzékek hiánya miatt egyes lakóházak nem maradtak-e ki a számláló körzetek kialakítása során a beosztásból. Az alispán rendelkezésére a főszolgabírók és Mohács város polgármestere jelentette, hogy a házszámozások rendben vannak és minden lakóhelyet a számlálókörzetek kialakításakor számításba vettek.

29 Külön gondot fordítottak a számlálóbiztosok személyére, különösen azok poli-