Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Füzes Miklós: A népszámlálások szervezési tapasztalatai Baranyában különös tekintettel a nemzetiségek összeírására (1920-1949)

ború népességünket megtizedelte. Az idegen megszállások, az ország megcsonkítása és általában a gazdasági viszonyok gyökeres megváltoztatása a népesség belső összetételét is alaposan felborították. Ezeket a változásokat csak egy alapos és részletes népszámlálás világíthatja meg. „Van szerencsém ezért kérni alispán urat szíveskedjék odahatni, hogy a törvényhatóság felszabadult területén a népszámlálás az elrendelt időben pontosan és a rendeleteknek és utasításoknak megfelelően hajtassék végre és különösen aziránt intézkedni, hogy a nép kellőképpen fel legyen világosítva afelől, hogy a népszámlálás nem adóztatási célból történik, sőt a törvény egyenesen tiltja a népszámlálási adatoknak adóztatási célra történő felhasználását."' Az alispán intézkedése alapján csakhamar, még november hónap első napjaiban megalakultak a számlálókörzetek, kinevezték a számlálóbiztosokat. A kiegészítő népszámlálás rendben folyt le, az iratok különleges eseményről, körülményről nem árulkodnak. Az 1920. évi népszámlálás közzétett adatait

0 — az általános és a kiegészítőét is — összehasonlítottuk az alispáni iratanyagban levő községi összesítő ívek adataival. Megállapítottuk, hogy a közzétett népesség számára vonatkozó adatok nagyban egészben, illetőleg kisebb eltérésekkel megegyeznek a községi összesítő ívekben szereplő adatokkal. A községi összesítő ívek közzététele így nem indokolt. Az 7930. évi népszámlálás A Központi Statisztikai Hivatal az 1930. évi 25. törvénycikkre való hivatkozással kérte az alispánt, hogy a népszámlálás 1931. jan. 1. és január hó 10. között a megyében végeztesse el.

7 A népszámlálás időpontját az 1930. évi dec. 31. és 1931. jan. 1. közötti éjfélben állapították meg. A népszámlálás megszervezése és a

1 konkrét végrehajtás a konszolidált társadalmi berendezést tükrözi. A végrehajtási utasítás

s részletesen meghatározta a népszámlálásban résztvevő közigazgatási és egyéb szerveknek a tevékenységét. Az alispánnak nem maradt más tevékenysége, minthogy ennek alapján a feladatokat lebontsa, utasítsa a főszolgabírókat a községek szerinti összeíró körzeteknek a megszervezésére, a biztosoknak és a népszámlálási ellenőröknek a kinevezésére. Feladatát képezte a gazdasági tevékenységeknek, elsősorban a napidíjaknak és szállítási költségeknek a biztosítása.

11 A végrehajtási utasításban részletesen meghatározták az alispánok, a törvényhatósági joggal felruházott városok polgármesterei, a főszolgabírók, a megyei városok polgármesterei, a községi vagy körjegyzők, a népszámlálási felülvizsgálók, a számlálóbiztosok, a háztulajdonosok vagy azoknak helyettesei, családfők, vagy azoknak helyettesei, önálló iparosok és kereskedők, egyéb hatóságok és közegek, köztük a közigazgatási bizottságok, a községi képviselőtestület feladatait, úgyszintén a katonai és csendőrségi épületek parancsnokainak, kórházak, elmegyógyintézetek, árvaházak, gyermekmenhelyek, iskolai internátusok, menedékházak, férfi és női zárdák, általában minden bentlakással kapcsolatos intézet tulajdonosának, igazgatójának a tevékenységét. Ugyanígy az országos letartóztatási és javítónevelő intézetek igazgatói és a fogházak vezetői, kör vagy járási orvosok, az egyes minisztériumok feladatait, benne természetesen a Központi Statisztikai Hivatal tevékenységét. A konszolidált viszonyok és az előrelátó szervezés alapján a népszámlálási eljárás zökkenőmentes volt.