Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Füzes Miklós: A népszámlálások szervezési tapasztalatai Baranyában különös tekintettel a nemzetiségek összeírására (1920-1949)

adtak a jogszabályokról, a nyomtatványok kitöltésére, szétküldésére, a számláló kerületek megalakítására, a számlálóbiztosok kinevezésére, díjazására. Meghatározták az adatfelvétel módját, a felülvizsgálatokat és a népszámlálási eredményeknek a beterjesztését. Döntöttek a költség viseléséről, a katonai épületekben, kórházakban, árvaházakban, bentlakásokkal összekötött más intézményekben történő végrehajtásáról. Ismertették a nyomtatványokat, a számlálólapot, a házi gyűjtőívet, o községi gyűjtőívet, a községi összesítőívet és a kimutatást a felmerült költségekről. A közigazgatási szervek elsőrendű feladatát képezte a korábbi népszámlálások során már kialakult gyakorlat szerint, a számláló körzeteknek a megalakítása. A számláló biztosoknak a kinevezése, díjazása. Házról-házra járva a konkrét adatokat felvették, ezeket összesítették és az összesítéseket körjegyzőségenként a Központi Statisztikai Hivatalba megküldték. Erről egyidejűleg az alispánt is értesítették. Az általános népszámláláson kívül pótszámláló lapon rendelték összeírni a megszállt területekről menekülteket. Az Országos Menekültügyi Hivatal által kiadott utasítás szerint a népszámlálásnál alkalmazandó számlálóbiztosok hajtották végre ezt a munkát. A számlálóbiztosok minden egyes családfőről, vagy egyedülálló egyénről, aki megszállt területekről 1918. nov. 25. után menekült Magyarország meg nem szállott részeibe, pótszámláló lapot voltak kötelesek kitölteni. A községi (kör) jegyzők, illetőleg polgármesterek a kitöltött lapokat a népszámlálás befejezése után azonnal, közvetlenül az Országos Menekültügyi Hivatal címére küldték. A pótszámláló lapon a következő adatok szerepeltek: vezeték- és keresztnév, születési év, hónap, nap, családi állapot, családtagoknál a neve, családfőhöz való viszonya, születésének éve, hónapja, napja, vallása, anyanyelve, esetleges kereső foglalkozása, valamint jegyzet. Foglalkozása, van-e háza, földje, földhaszonélvezete, földbérlete vagy részes földje, a menekült vallása, anyanyelve, anyanyelvén kívül mely más nyelven beszél még, állampolgársága, születésének helye, illetőségi községe a vármegye megnevezésével, rendes lakóhelye, mióta lakik ott, megszállt területről kiutasították-e, mely városból, községből, mikor és milyen okból, megszállt területről repatriáltatta-e önként magát és mikor, tett-e olyan nyilatkozatot állampolgárságára nézve, amelynek folytán kiutasították. A kiutasítás után menynyi kárt szenvedett, elmaradt fizetésben, nyugdíjban, ingóságban, egyéb vagyonban. A világháborúban mely időtől-meddig szolgált mint katona, ha rokkant milyen százalékban állapították meg rokkantságát, kap-e rokkantsági ellátást, jelenlegi jövedelme, valamint vissza akar-e a megszállt területre költözni és odavaló állampolgár lenni.

3 A menekültek számát a megye csonka részére vonatkozóan a főszolgabírók jelentették az alispánnak. A pécsváradi járásban 35 családfő és 37 családtag, a hegyháti járásban 155 családfő, 243 családtag és 60 nőtlen, illetőleg hajadon menekült volt. összesen 190 családfő, 280 családtag és 60 nőtlen, illetőleg hajadon menekültet írtak össze/' Az antant-megszállás megszűnését követően csakhamar sor került a megye többi községeiben is a népszámlálás elvégzésére. A kereskedelemügyi miniszter rendelete értelmében 1920. dec. 31. és 1921. január hó 1. közötti éjféli állapotok szerint 1921. nov. 20. és 29. között kellett a gyakorlati munkát végrehajtani. A pótnépszámlálást az általános népszámlálásnál ismertetett eljárás szerint és azoknak a nyomtatványoknak a felhasználásával végezték. A Központi Statisztikai Hivatal igazgatójának véleménye szerint a nagy tudományos és gyakorlati fontosságú érdekek rendes körülmények között is szükségessé tették legalább 10 évenként a népszámlálás megtartását. Most annyival nagyobb szükség van arra, mert a há-