Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Gorjánác Rádojka: Az 1919. évi szerb népszámlálás a megszállt Baranyában

Cvetics alezredes még aznap megbeszélésra hívta meg a Nemzeti Tanács tag­jait. Az értekezleten bejelentette, hogy a magyar katonai vagyont lefoglalják, de a magántulajdon sértetlenségét biztosítják. Felhívta a figyelmet a kiadandó szerb intézkedések betartására, illetve az intézkedések betartásának fontosságára. A szerb városparancsnokság a volt huszárlaktanyában, később a hadapród iskolá­bcn rendezkedett be. Ezzel kezdetét vette Pécs—Baranya több mint 33 hónapos Antant—szerb megszállása. //. Szerb annexiós törekvések : a megszáílt területek népszámlálása A szerb-horvát—szlovén királyi kormány csapatai - bár ez az első időkben nem látszott — területszerzési szándékkal érkeztek Baranyába. A Magyarországra bevo­nuló szerb csapatok nem azzal a céllal jöttek, hogy csak ideiglenes megszállók le­gyenek. 2 A következő egy hét elteltével a csapatok létszámát 1000 fővel emelték, majd rövidesen újabb egységek érkeztek. Ezek az erők elegendők voltak további területek elfoglalására: így a mohácsi, pécsi, siklósi, pécsváradi, szentlőrinci stb. járásokat a kijelölt demarkációs vonalon túl. A demarkációs vonal állandóan moz­gásban volt, csak 1919. március 21-e után szilárdult meg. A kijelölt vonal: Apátvarasd, Pusztakisfalu, Zengővárkony, Pécsvárad, Hosszúhe­tény, Pécsbudafa, Magyarürög, Kővágószőlős, Bakonya, Megyefa, Bükkösd, Diny­nyeberki községeknél húzódott. A szerbek tartós megszállásra rendezkedtek be. El­lentétben az antant hatalmak elképzeléseivel, a megszállást véglegesnek tekintet­ték. A két határ közti területnek kerek 300 000 lakója van, akik közül 210 000 magyar, 70 000 német, 8000 szerb és 12 000 szláv nemzetiségű/ 1 Az 1918. november 13-án létrejött belgrádi fegyverszüneti megállapodás alap­ján Baranya megye hét járása közül hat került szerb megszállás alá, sőt rövidebb időre a meg nem szállt hegyháti járás néhány községe is a demarkációs vonal dé­li oldalára került. Az 1919. február—márciusi nagy tiltakozó sztrájk után a szerbek délebbre vonták vissza a demarkációs vonalat. Ezzel a hegyháti járás valamennyi községe mellett a pécsi, a pécsváradi és a szentlőrinci járásokból még 13 község került a Magyar Tanácsköztársaság fennhatósága alá. Ezek a mozgások azonban lényegében nem befolyásolták a megye megszállt részének nemzetiségi összetéte­lét/' 1919. márciusában a belgrádi Belügyminisztérium népszámlálást rendelt el a megszállt területeken, ezzel mintegy dokumentálni kívánta az annexió indokoltsá­gát. Mind a szocialista, mind a polgári helyi sajtó úgy számolt be erről az akció­ról, hogy annak célja a szerb, illetve horvát anyanyelvűek számának megállapítása számukra kedvező eredménnyel. Idézzük fel a korabeli sajtó véleményét a nép­számlálásról : PÉCSI NAPLÓ, 1919. MÁRCIUS 13. — Népszámlálás Pécsett. A jugoszláv kormány a megszállt Baranyában és Pécs városában népszámlálást rendelt el. A népszámlálás célja, hogy hivatalosan megállapítsák, mennyi szláv lakik Baranyában és Pécsett. A népszámlálás még a sztrájk alatt megkezdődött. Minthogy pedig a népszámlálási ívek ciril hetükkel vannak kiállítva, sokan nem tudván értelmét, az ívek aláírását megtagad­ták. Ebből sok embernek kellemetlensége volt. Felkisérték a szerb parancsnoksághoz, hol magyarázatát adták a dolognak. A népszámlálás még folyik és minden bizonnyal a magyarság javára fog eldőlni, mert Pécsett mégis csak magyarok laknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom