Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Gorjánác Rádojka: Az 1919. évi szerb népszámlálás a megszállt Baranyában

DUNÁNTÚL, 1919. MÁRCIUS 14. — Népszámlálás folyik Pécsett. Házról-házra járva írják össze a város lakosságát. Ezt a népszámlálást kizárólagosan szerbek végzik és kizárólagosan szerb intencióktól vezettetve. A céljuk nem ismeretlen. Ki akarják mutatni, hogy Pécs városa nem magyar város. Ezért a népszámlálásnál nem az illető bemondását, nem a tényleges állapotot veszik alapul, hanem az illető neve szerint osztályozzák a nemzetiségi rovatba, így a Koszitsok a szerb nemzetiségi rubrikába, a Hoffmanok, Öberhammerok, stb. a német rubrikába kerülnek. Akad azonkívül egy néhány francia, török, lengyel nemzetiségű is, akik talán csak most ébrednek annak tudatára, hogy voltaképpen nem is magyarok, ha mindjárt egy egész emberéletet is éltek le ebben a hiszemben és más nyelvet sem tudnak, mint magyarul. Érdekesnek találjuk az összeírásnak a zsidókra vonatkozó osztályozását is. A zsidókat nem veszik fel sem magyarnak, se szerbnek, se németnek, bármilyen hangzású is a neve. A zsidót egyszerűen zsidó nemzetiségűnek tekintik. Ez a népszámlálás még javában folyik. A szerb kormány intézkedésére történik, de hogy a népszámlálásnak, illetve a lakosság nemzetiségi osztályozásának ilyetén való módja, kinek a rendelkezésére történik, nem tudhatjuk. Nem hihető, hogy a szerb kormány ilyen fogással akarná Pécs városát magyar jellegétől megfosztani, inkább talán a lelkiismeretes intranzigens szerb összeíró találékonyságának kell ez osztályozást tulajdonitanunk. Bármint is történik ez az összeírás, a tényeket és az igazságokat ideig-óráig el lehet leplezni a kíváncsi szemek elől, de eltüntetni, megsemmisíteni nem lehet, Pécs város lakóinak magyarsága, magyar jellege olyan erősen kidomborodik, hogy azt még Parisban a zöldasztalnál is meglátják a béke tervezői. Újítása ennek a népszámlálásnak még az is, hogy alá kell írni. A legtöbb ember természetesen alá is írja. Ki helyez súlyt egy ilyen összeírásra? Azt, hogy mi a neve, foglalkozása, mikor és hol született, mindenki aláírja, még örül, hogy egyebet nem kívánnak tőle. Ez tehát a népszámlálás. Hogy hogyan fog festeni majd, ha az egész városban befejezést nyer. nemtudhatjuk, egy azonban kétségtelenül bizonyos, Pécs városa magyar volt és magyar marad." — vélekedik a sajtó nem kevés igazsággal. Mi sem bizonyítja jobban a megszálló antant csapatok célját a népszámlálással kapcsolatban, mint az 1919. március 15-én keltezett, a pécsváradi, szentlőrinci, mohácsi, dárdai, siklósi, barcsi, szigetvári és pécsi járások vezetőihez táviratilag címzett, sürgős rendelet, melyet Rajié és dr. Vojislav Durdevic saját kezűleg érvényesített. Tartalma a következő: „Elrendelem, hogy a lakosság összeírásakor kapott eredménybe be kell olvasztani a szerb helyőrség katonáinak létszámát is".

5 Ezen ismeretek tudatában nyúlhatunk az impériumi népszámlálás anyagához és értékelhetjük annak eredményét. A népesség összeírásakor (mint ahogy azt a fotómelléklet is mutatja) két fajta összeíró ívet alkalmaztak, többnyelvű (szerb, magyar, német, szlovák) fejléccel. Az adatok kitöltése egy-két kivétellel szerb nyelven történt cirill betűkkel. Egy-egy ív fejléce a következőket tartalmazza: vezeték- és keresztnév; férfi vagy nő; házas vagy nem; állandó tartózkodási hely; foglalkozás; születési év, hó, nap, hány éves; milyen nemzetiségű és vallású; hol lakik; a család szláv eredetű-e vagy a családfő szülei közt van-e szláv eredetű; mennyi földje van a családnak; jegyzetek. E formanyomtatványok hátoldalát útmutatóval látták el, mely így szól: ,,Ezt a népösszeirási lapot kiadjuk minden házigazdának annyi példányban, ahány személy lakik az ő házában ... A házigazda kötelessége ezen űrlapok egy-egy példányát minden egyes lakójának kézbesíteni S azoknak megmagyarázni, hogyan töltendők ki az űrlapok. Aki csak megkapja ezt az összeírási ívet házigazdájától, köteles azt tentával kitölteni, megfelelvén a feltett kérdésekre, kitölteni a kelt rovatát is és sajátkezűleg aláírni a bevallást. Ha kiskorú vagy írni-olvasni nem tud, akkor az űrlapot a házigazda tölti ki és írja alá. Az összeírási napok alatt 1919. február 4-től egészen 9-éig bezárólag, az így kitöltött összeírási lapokat köteles a házigazda összegyűjteni és az összeírási megbízottnak, mint ellenőrnek, amikor házához jön, az összes lapokat átadni s ha ez követeli tőle azt, odavezetni őt a ház mindegyik lakójához, hogy a megbízott személyesen is lássa és kikérdezhesse azokat. Ezen összeírási lapból a meg30. B. Helytörténetírás 1981 465