Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Gorjánác Rádojka: Az 1919. évi szerb népszámlálás a megszállt Baranyában

AZ 1919. ÉVI SZERB NÉPSZÁMLÁLÁS A MEGSZÁLLT BARANYÁBAN GORJÁNÁC RÁDOJKA /. Bevezetés Az 1918. november 13-án Belgrádban aláírt fegyverszüneti egyezmény kötelezte a magyar kormányt, hogy csapatait 8 napon belül vonja vissza az egyezményben megállapított demarkációs vonalra. A demarkációs vonalat a következő területeken jelölték ki: Szamos völgye, Beszterce, Marosvásárhely, Baja, Pécs és a Dráva folyó vonalától északra. A magyar csapatok visszavonulása a magyar kormány távirati utasítására november 11-én megkezdődött. November 13-án este a Pécsi MÁV vezetőségének jelentették Eszékről, hogy másnap egy szerb katonai vonat fog érkezni Pécsre. November 14-én reggel' be is futott az első szerb katonai szerelvény, amely 50 db vasúti teherkocsiból (legénységi) és egy III. osztályú személykocsiból (tiszti) állott. Az egység létszáma Cvetics Milos (Cvetic Milos) alezredes vezetésével 17 fő tiszt, 600 főnyi legénység és némi trén (150 ló, 42 szamár és 4 kecske) volt.

1 A szerelvény először a Pécstől kb. 5 km-re levő üszögi állomáson állt meg, majd folytatva útját 10 óra 50 perckor futott be a pécsi állomásra. A város képviseletében Nendtvicb Andor polgármester, Oberhammer Antal rendőrfőkapitány, Makay István tanácsnok, Pintér Ferenc árvaszéki elnök, Nick Alajos dr. főügyész és Nádor Lajos árvaszéki ülnök várták a bevonuló szerb katonákat, a Nemzeti Tanácsot Doktor Sándor dr. elnök és ifj.. Fürst Gyula képviselték Dobrovics Péter tolmács közreműködésével. A polgármester üdvözlő beszédében kijelentette, hogy a város nem tekinti ellenségnek a szerb csapatokat, tudatában vannak olyan ténynek, mely szerint a megszállás a belgrádi egyezmény szerint történik, ezért bíznak abban, hogy a szerb csapatok is barátságos szándékkal jöttek. A megszálló csapatok parancsnoka Cvetics Milos (Cvetic Milos) alezredes válaszában elmondotta, hogy jó barátságot akarnak kiépíteni a magyar néppel, ők is az antant megbízásának tesznek eleget, nincs utasításuk arra, hogy beavatkozzanak a magyar belügyekbe. E formaságok után a tiszteket a Nádor és a Pannónia szállókban, a legénységet a tartalék kórház barakjaiban és a 8-as huszárlaktanyában helyezték el. A megye és Pécs város megszállása minden ellenállás és incidens nélkül ment végbe. Ehhez bizonyára köze volt a Pécsi Napló napilap november 14-i számában megjelent felhívásnak is: ,,A Pécsi Nemzeti Tanács az idő rövidsége folytán ez úton hívja fel a város lakosságát, hogy a városnak csütörtökön (14-én) szerb katonaság által történendő megszállása esetén a szerb katonaságot a legteljesebb nyugalommal fogadja és semmiféle ellenállást vagy ellenszegülést ne kíséreljen meg. A közönség magatartása a többi városokban is biztosította a nyugalmat, a rendet és a szerb csapatok teljes fegyelmezettségét".