Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Horvát (sokac), magyar, német parasztok agrárszocialista mozgalma Baranyában 1897—98-ban

AI bírói távirat a béderi töltésen dolgozó földmunkások sztrájkba lépéséről 14 krajcárt fizetett. Itt a mozgalom és a hangulat a pap, jegyző, tanító ellen nyilvánult meg. Követelték a földosztást". 7898. február 25-i főszolgabírói jelentés minden eddiginél részletesebben foglalta össze a Darázs központú szocialista agrármozgalom fejleményeit. Minden részletre, a háttérre, a gazdasági és szociális okok elemzésére is sort kerített. Meglepő realitással, tárgyilagossággal ítélte meg a mozgalom összes kérdéseit. Nem hiányzik természetesen az elfogultság és a mélységes lenézés sem, amikor azokat kellett megítélni, akik a vezetők voltak.

3

' A kevés írás, amely eddig napvilágot látott, csupán Darázs, és Hercegmárok zendüléséről beszélt.

36 Az alábbiakban azonban világosan kiderül, hogy a szervezkedés, a szocialistamozgalom, szinte az egész Drávaszögre, Mohács és környékére, a dunai szigetekre, a drávamenti magyar és horvát községekre is kiterjedt. A főszolgabíró és a nyomozó szervek jelentése alapján a következő helységekben folyt rendszeres szervezkedés, továbbá ugyanezek álltak kapcsolatban Dobos Gáspár, Zlatarics Márkó vezette agrárszocialista mozgalommal: Darázs, Hercegmárok, Kiskőszeg, Vörösmart, Baranyavár, Benge, Lőcs, Kisfalud, Bodolya, Sepse, Bán, Laskó, Hercegszöllős, Kácsfalva, Pélmonostor, Bolmány, Mohács, Maiss, Dályok, Margitta-sziget, Dunaszekcső, Drávaszentmárton, Kákics:

u Több forrás utalt arra, hogy a mozgalom szélesebbre tárult, sőt nemzetközi kapcsolatokba illeszkedett. A bázisa, amelyet a községek nemzetiségi struktúrája is mutat, elsősorban a sokac, magyar, kis részben baranyai sváb agrárszegénység volt, Szőlőmunkások „hegyi emberek", az uradalomban dolgozó napszámosok, csa-