Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Horvát (sokac), magyar, német parasztok agrárszocialista mozgalma Baranyában 1897—98-ban

tornaépítésnél dolgozó földmunkások, valamint a Drávaszög és kelet Baranya falvainak kisparaszti, kisbirtokos népe. Kapcsolataik és a mozgalom ideológiai, szervezeti továbbfejlődéséhez érkező utánpótlás a Bácskába továbbra is átmutatott. A Bács-Bodrog megyei Szántóvá, Béreg, Kupuszina helységekből újra érkeztek agitato rok.

38 Az SZDP központjától a magyar sokac községek rendszeresen jelentős mennyiségű agitációs anyagot kaptak. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a postát megkerülve juttatták el a szocialista irodalmat és sajtót. A posták vezetői ugyanis azonnal jelentették, ha Népszava kiadó csomagot küldött.Ezért a Dunán „lecsurogtak" valamelyik hajóval, vagy halászbárkával a futárok, s „alkalmi fuvarban" szállították az anyagot Kiskőszegen át. 1897 decemberétől a következőket terjesztették: „Népszava", „Volksstimme", „Népjólét", „Népszabadság", „Népjog". A „Népolvasótár Szépirodalmi és Tudomány Terjesztő Hetilap", a „Népszava Lapkiadó Vállalat" terjesztette: „A szociáldemokrácia alaptételei", „A szociáldemokrácia jövője", a „Tőke és munka", „A szociáldemokrácia evangélioma", „Mit akarnak a szocialisták?", „A szocializmus lényege", „A szocializmus oka és megoldása", „Mit akar a szociáldemokrácia?" c. röplapokat/'

0 Szocialista jelvény 1895—1909 között