Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: Horvát (sokac), magyar, német parasztok agrárszocialista mozgalma Baranyában 1897—98-ban

foganatja lett is annyi, hogy a tömeg a magasra fenntartott botokat stb. leengedte. A csendőrök pedig valószínű belátva a saját veszedelmes helyzetüket, hogy 600 főnyi tömegtől csak 15 lépés távolságra voltak, a tömeget elhagyták, a gyűlés feloszlatva nem lett, s zavartalanul folyt tovább. Teljes tisztelettel megjegyzem, hogy délután 3 órakor arról értesültem, hogy Hercegmárokon a csendőrök egynémelyikét már agyon is verték, erre segítséget hozandó, rögtön írtam a Hercegszöllösi őrsre, hogy azonnal jöjjenek Darázsra, ugyanilyen értelemben írtam Főherceglakra, de kocsit, amely azt elvitte volna, kapnom nem lehetett, az általam megszólítottak azt felelték, hogy lovuk, kocsijuk nincs otthon, vagy hogy sánta a ló. Amikor vagy egy óra múlva sikerült a bírót előteremtenem, megjöttek a csendőrök is Hercegmárokról, és ezek értesítéséhez képest nem küldtem további segítségért A személy biztonság a mai nap teljesen megszűnt... ezen zavargások és lázadások mindinkább várhatók... az izgatottságra tisztelettel felemlítem még, hogy a vasárnapi lázadásnál egy 70 éves vén ember is vasvillával állt a tömeg között. . . ".1 Másnap a csendőrség visszavonulását részletező újabb jelentés született a körjegyző tollából, amelyben több igen fontos részlet derül ki a tömeg közötti hangulatról és tervekről: ,, . . . Ezen vasárnapi lázadás után ma már mindenütt hallható, hogy jövő vasárnapra segítségül hívják a magyarokat és más községbeli lakosokkal, majd egyszerre verik agyon valamennyi csendőrt és urat . . . ".

2:i A csendőr kerületi parancsnokság, hogy vereségét leplezze, a következőképpen jelentett: ,,200—300 békés tömeg, akik a hercegmároki plébános Jakics Stevó elleni állásfoglalásáról értekeztek, ki járandóságait — nem tekintve szegény sorsukat és a népet ért elemi csapásokat — kérlelhetetlenül behajtani törekszik. Sertéseit legeltetés céljából a temetőbe való további beeresztésétől eltiltsák, s végül miután megbotránkoztató életmódot folytat, ellene zúgolódtak és lázongtak, fenyegetően viselkedtek, majd valamennyien elvonultunk a helyszínről". Az ugyanekkor a mohácsi járásban folyó földmunkás-mozgalom vezetői is Dobos Gáspár és Tatai József földmunkások voltak. január 22-én Tatai József részére Dályokra a Népszava könyvkereskedéstől „nagyobb gyanús" csomag érkezett. A csendőrség ezt lefoglalta, s mivel Tatai vállalta a csomagot, őt és társát: Gyurin Stipát letartóztatta. A nyomozás azonban nem tudta bizonyítani, hogy a jelentős mennyiségű sajtóterméket terjeszteni is kívánták, ezért a következő napon szabadlábra kénytelenek engedni őket. Viszont sikerült bizonyítékot szerezni ellenük, hogy a letartóztatásban levő Zlatarics és Dobos kiszabadítására gyűjtöttek. Ezért 50—50 korona pénzbüntetésre ítélték őket.

2;

* Ugyanekkor Andrits Pávo és Peczeljanin Jerka ellen is eljárást szándékoztak indítani, mert szocialista célokra pénzgyűjtést végeztek. Dályok és Izsép falvak népeit a kirendelt karhatalom jelenléte megfélemlítette. Azonban a hatóság is tisztában volt azzal, hogy a csend csak átmeneti állapotot tükröz. Ugyanis az egész Margitta-sziget szegény halászai, pákászai, tanyai népe mozgásban volt. „ . . . Újabban a Margitta-sziget lakói között terjednek a szocializmus eszméi - írta főszolgabíró január 11-i jelentésében — melyek a szomszédos Bácskából származtak át. . . a darázsi —izsépi métellyel itt találkozva ... a zendülés parazsát izzítják". A darázsi —hercegmároki januári mozgalmakat

2

'

1 támogatták az épülő kölkeddarázsi védőgáton dolgozó kubikusok is. Az 1897 legutolsó napjaitól sztrájkoltak január elejéig. Az agitációs „utánpótlás" természetesen nemcsak Pécsről, Budapestről vagy Zágrábból érkezett, hanem ismét a Bácskából. Bács-Bodrog vármegyében folyó