Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Sándor László: Berkesd birtokviszonyainak és gazdasági életének alakulása 1783-tól 1939-ig
szomszédos ellendi magyarok által „árendában" bírt területekből viszont rétet, kenderföldet és káposztást hasíttattak ki maguknak.:! Ipart nem űztek, kivéve a malmok és a téglaégetők bérlőit. Velük szemben a magyarok sokkal kevesebb figyelmet fordítottak gazdaságaik korszerűsítésére. Egy-egy szűkös év után állataiktól megváltak, majd az uradalomhoz fordulva vetnivaló kölcsönzött gabonáért esedeztek. 1818-ban a prefektúrára beadott kérvényükben erről így írtak: „...szegénység az Jobbágyság között szörnyű nagy és mivel már néhány Esztendők olta az Jobbágyság annyira kifogyasztotta magát minden Marhabul és élelembéli szerekbül, hogy nem tsak Tekintetes Nemes Vármeayének, hanem az Méltóságos Uraságnak is az Esztendőbéli adózásait és terheit többi el nem viselheti ... és jól tudva vagyon, hogy múlt Esztendőben a Méltóságos Uraságtul Kölcsönzött Gabonáért az Szegénység az árat a nagy szükség miatt le nem fizette . . . "~ l A 19. század első évtizedeire a természetes népszaporodás miatt egyre szűkültek Berkesden a jobbágyok földművelési lehetőségei, [gy érthető, hogy az ott élő őslakos magyarok görcsösen ragaszkodtak az uradalomtól bérelt földekhez, amit már több évtizede használtak és hagyományos gazdálkodási rendszerrel műveltek. A bérföldek művelésében azonban változtatásra utaló jelentős minőségi törekvésük nem volt. Lassú telekaprózódásnak kezdeti időszaka ez, amit az 1828-as regnikoláris konskripció adatai már jeleznek. (Lásd: II. táblázat) Hasonlót mutat a szőlőállomány aprózódása is. A falu szőlőterületét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 1785-ben 202, 1828-ban pedig 276 2/4 volt a számuk. A 19. század eleji 166 jobbágy- és zsellérgazdaságból 119-et a magyarok, 47-et a németek bírtak. A 276 2/4-es kapás szőlőterületből 194 2/4 volt a magyaroké és 82 a németeké. A németek éleslátására vall, hogy alig fél emberöltő alatt felismerték a helyi gazdaságtalan ágazatokat, melyet azonnal felcseréltek a számukra legtöbb hasznot hozó lehetőségekkel, melyeken belül kiemelkedő szerepet szántak a nulláról indított szőlőgazdálkodásuknak. Ismert például, hogy 1828-ban a szőlő hasznossági mutatója közel ötször volt nagyobb a búzához viszonyítva. 2 ' A gazdaságok számának ismeretében megállapítható, hogy a berkesdi magyarok és németek részesedése a falu szőlőállományából 1828-ra közel azonos arányt mutat. (Mindössze 2%-os eltérés figyelhető meg a németek javára.) A község szőlőiről egyébként az 1829-es „canonica visita" is megemlékezett, mondván, hogy „jófajta nemesbort nyernek belőle, melynek eladása nagyban segíti a lakosok jövedelmét". 20 Az egyházlátogatási jegyzőkönyv megőrizte számunkra ugyanezen időből a berkesdiek lélekszámát is. Eszerint 1130, főleg római katolikus, és igen kis számú luteránus élt a faluban. A házaspárok száma 283, az iskoláskorú gyermekeké pedig 152 volt. A gyermekekről megjegyezték, hogy „télen mindannyian járnak iskolába, de munkaidőben többen elmaradnak". 27 Kézenfekvő, hogy a fenti népességstatisztikához hozzátegyük az 1 évvel korábban keletkezett országos összeírás gazdaságjellegű adatsorait. A már tárgyalt szántóföldek pozsonyi mérőben megadott vetésterülete 1632 8 9 volt (ez 83 5/9-ed egész teleknek felel meg) a rétek kaszásszáma pedig 668. 154 ház számoltatott a községben, melyből 4 leégett és 1 üresen állt. A 6 malom közül 3 rossz, 3 közepes minőségű, 1 kerekes szerkezet volt, melyek után bért fizettek és különböző fajta terményeket. Állatállományuk 79 darab igásökörből, 16 darab fejőstehénből, 45 darab meddő tehénből, 6 darab 2 éves üszőből, 201 darab lóból, 192 darab 1 évesnél idősebb juhból és 132 darab sertésből állt. 28 Berkesd telki állományának differenciálódását és az egyetemi uradalomhoz, mint földesurasághoz való viszonyát a jobbágyi kapcsolatok megszüntetéséről kiadott 1848. december 2-án kelt szózat és az 1849. július 7-én kihirdetett nyílt pa-
