Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Timár György: Pécs egyházi társadalma Károly Róbert korában

Olvasókanonok A káptalanban a második hely az o/vasó/canonoké (lector). A prépost távollétében ő a káptalan feje, a káptalani iskolának igzagatója, hivatalból ő írja meg a hiteshelyi leveleket. János olvasókanonok 1332-1335 között fizetett pápai tizedei alapján évi 16—17 márka jövedelme volt „ratione sui lectoratus", vagyis a kancnoki javadalmán felül (ami 10 márkát tett ki). Ez időben a pécsi olvasókanonokok többnyire itthon tartózkodtak. Ez derül kí a káptalan által kiadott oklevelek keltezéséből: ,

.Datum per manus . . . lectoris". Miklós éneklőkanonok szította viszályok idején a káptalan hiteleshelyi tevékenysége is megszakadt, vagy legalábbis súlyosan akadályoztatott. A káptalan pecsétjét az éneklőkanonok tartotta magánál, sőt Demeter dékánnal kettesben oklevelet is bocsátottak ki. (A. I. 143.) Az oklevélben nem tesznek említést róla, de az olvasókanonoki stallum ekkor üresedésben lehetett. A 14. század első felében lett hazánk káptalanjainál általánossá az olvasókanonok helyettesének, a szublektornak alkalmazása. Feladata volt a káptalan iskolájában az oktatás. Békefi szerint Pécsett a pápai tizedek gyűjtése idején (1332 — 1337) találkozunk először helyettes olvasókanonokkal. A tizedjegyzékek egy bejegyzésére hivatkozva állapítja meg, hogy jövedelme 9 márka volt évente. (Békefi 288.) Megjegyzendő, hogy az idézett bejegyzésről nem dönthető el egyértelműíeg, hogy melyik egyházmegye szublektoráról van szó. Koller nem sorolja fel a pécsi tizedek között. (,,ltem dominus sublector extimavit suum beneficium vacantem ad 9 marcas." Vat. I 1. 235.) Ha Békefi álláspontját elfogadjuk, akkor a viszonylag magas javadalom azt is mutatja, hogy az olvasókanonok helyettese már nem magánalkalmazott volt, hanem a káptalan gondoskodott az iskolája állandó tanáráról. A káptalani iskola épülete a székesegyház közelében állt. (Lásd Petrovich E. széljegyzetét a Dunántúli Napló 1982. febr. 3-i számában.) Nyilván ez az az iskola, amelyről Evlia Cselebi is megemlékezik: ,,A belső várban régi platonista medreszék vannak. Hetven boltíves szoba található bennük, olyanok, mint a Havarnak-kioszk. Olyan művészi dolgok vannak bennük, hogy nehéz leírni emberfiának. Régen számos diák tanulta ebben a medreszében Pithagorász és Arisztothelész tudományát." (Katona Magda: Evlia Cselebi Baranya megyében. Kézirat.) Oívasókanonoko/c a 14. század első felében: GÁL olvasókanonok 1294 decemberében kezdte Pécsett lektori működését. Ez év novemberében kibocsátott oklevél megírója még Dámján jegyző volt. (1294: W. XII. 559.; 1296: W. X. 238., 242.; 1303: A. I. 64. Békefi 133.) Az itt következő zavaros időkről nincs adat. 1310-ben üresedésben volt az olvasókanonoki stallum. (Z. I. 126.) 1312 PÉTER olvasókanonok neve mindössze egy oklevélből kerül elő, 1312. márc. 10. dátummal. Utódjának, Endrének első fennmaradt oklevele 1312. máj 8-i keltezésű. (A. I. 252. - Békefi 133.) 1312-1324 ENDRE olvasókanonok 1313-ban a pécsi püspök általános helynöke (A. I. 324.). Endre olvasókanonok által keltezett pécsi káptalani oklevelek: 1312: Z. I. 138.; 1313: A. I. 308., Z. I. 145., 146.; 1314: A. i. 357.; 1317: A. I. 449.; 1322: Z. I. 210. 1323 októberében Károly Róbert vicekancellárjává tette Endre olvasókanonokot, és mint ilyennek, neki szánta a fehérvári prépostságot. A fehérvári káptalan azonban 1324 tavaszán a király jelöltjét mellőzte, és nem őt, hanem Tamás óbudai prépostot választotta meg. Károly Róbert erre a választás megsemmisítését kérte a pápától azzal, hogy Tamás az óbudai prépostságot elnyerve pápai fölhatalmazás nélkül tartotta meg a küküllői főesperességet. E kánoni vétség-