Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Timár György: Pécs egyházi társadalma Károly Róbert korában

gel tehát alkalmatlanná tette magát előmozdításra. A pápa Károly Róbert indokait magáévá téve megsemmisítette a választást, és Endrét nevezte ki fehérvári préposttá. Az 1324 júliusában kelt pápai bulla külön kiemeli Endre iskolai műveltségét: Jitterarum scientia". (1324: Th. I. 496. - Békefi 134., 322.; Fraknói 148.) 1324-1325 JÁNOS olvasókanonok. (1324: K. II. 336.; F. VIII/2. 582., 585.; 1325: A. II. 181. - Békefi 134 további adatot ismer ugyanezekből az évekből.) 1330 ANDRÁS olvasókanonok. (Lásd Békefi 134.) 1332-1345 JÁNOS olvasókanonok. 1332: „Johannes lector solvit ratione sui lectoratus 2 marcas"; 1333: „(Petrus custos solvit) nomine Johannis lectoris 1 marcam et 9 ban." „ex parte lectoris Johannis custos solvit 1/2 marcam et 10 ban." 1334: „custos ex parte Johannis lectoris solvit 1 marcam minus 6 ban." 1335: „lector solvit 1/2 marcam", „custos solvit pro se et pro lectore marcam et mediam." — A káptalan mesterkanonokjai között volt egy unokatestvére, Tamás kanonok. A pécsi káptalannak a köv. években kelt okleveleiben találjuk meg nevét: 1334, 1337, 1338, 1341, 1344, 1345. (Vat. 1/1. 240., 271., 282., 291., 302., 303.; Sm. X. 172., 357., XI. 47., 58.; A. III. 456., IV. 176.; F. IX/7. 46.; Z. II. 153. - Lásd Békefi 134. Békefi toÉnek/őkanonok vábbi forrásokat is ismer, de nem választja szét a két egymás után következő János olvasókanonok adatait.) 1346-1364 VALKÓI JÁNOS (Pál fia) pozsegai kanonok Miklós nádor fiának, László pécsi kanonoknak volt jogban járatos „jurisperitus" kísérője és tanítója Ávignonban. Mindketten János portói bíborospüspök udvari káplánjai közé tartoztak. 1342-ben a bíboros pécsi kanonoki javadalmat szerzett eddigi javadalma mellé. 1334-től aszuági főesperes, 1346-tól olvasókanonok. Kanonoki javadalma volt még az esztergomi és az erdélyi káptalantól is. 1351-re jött — úgy látszik végleg — haza. 1364-ig volt pécsi olvasókanonok. (B. 1/1. 224., I/2. 7., 65., 69., 106., 118., 119., 163.; Th. I. 728.; K. III. 57.; Z. V. 199.; Dedek 571.; Kollányi 49.; Békefi 134. további adatokat ismer, de nem választja el adatait az előd, ugyancsak János olvasókanonok adataitól.) Helyettes olvasókanonokok 1332-1337 (NÉV NÉLKÜL) Az alapszövegben latinul idézett jegyzék magyar fordításban: „Továbbá a helyettes éneklőkanonok úr az ő üresedésben lévő javadalmát 9 márkára értékelte." 1342 GYÖRGY helyettes éneklőkanonok (Békefi 133.) A következő hely az énefc/őkanonoké (cantor). A székesegyházban működő és éneklő papokra figyel és felügyeli az istentisztelet rendjét, hivatalból ez a kötelessége. A pécsi káptalanban — úgy tűnik — már régebb óta állandó helyettese is van, a subcantor vagy gyakrabban használt kifejezéssel succentor. Az éneklőkanonok jövedelme hasonló szinten állt az olvasókanonok jövedelmével. Az énekíőkanonok állandó helyettese pedig alig kapott valamivel kisebb javadalmazást, mint az éneklőkanonok. Ez derül ki a pápai tizedjegyzékekből. Tudjuk, hogy állandó helyettes (succentor) vagy inkább karnagy alkalmazása esetén nem a kántorkanonok, hanem helyettese vezette a templomi éneklést, tanította a kórus papjait, végezte a káptalani iskolában az énekoktatást. A karnagy magas jövedelme azt jelzi, hogy a pécsi káptalan ezekben az években kiváló gondot fordított a templomi éneklésre, és nem lehetetlen, hogy a jó pénzen messzi vidékről ideszerződött, jeles karnagyot alkalmazott. Énekeseinek, a kóruspapoknak zárt száma, magas jövedelme és származása is erre utalhat.