Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Sándor László: Berkesd birtokviszonyainak és gazdasági életének alakulása 1783-tól 1939-ig

BERKESD BIRTOKVISZONYAINAK ÉS GAZDASÁGI ÉLETÉNEK ALAKULÁSA 1783-TÓL 1939-iG SÁNDOR LÁSZLÓ A megszűnt pécsi járás természeti szépségekben gazdag dombjai között húzó­dik meg a közel ezer éves írott múltra visszatekintő baranyai kisközség, Berkesd. Völgybe ékelt, szemnek is kellemes észak-dél irányú fekvése Pécstől 1ó,9 km tá­volságra található. Határával szomszédos községek: Hásságy, Szilágy, Eilend, Pe­rekéd, Máriakéménd és Erzsébet. A Pécsváradi Bencésapátsághoz tartozó egykori jobbágyfalu gazdaságtörténetét, különösen birtokviszonyainak alakulását kívánjuk végigkísérni az 1783-as évtől a II. világháború kitöréséig. Felhasznált és elemzett forrásainkkal mindenkor kellő hangsúlyt kívántunk adni a megyei földmérések során keletkezett iratoknak, statisztikai adatsoroknak és a gyakran mellékletként csatolt térképes anyagoknak. 1778. március 5-én Mária Terézia által kibocsátott rendelkezés intézkedett arról, hogy a pécsváradi apátság jövedelmei a magyar tudományegyetem javát szolgál­jók és birtokai — köztük Berkesd is — örökadományul az intézménynek hasznot adó tartozéka legyen. 1 Ezzel magyarázható, hogy az alapítványi uradalom a beiktatást követően igen hamar elvégeztette községeinek felmérését és javadalmainak összeírását. Megbí­zottjuk Eisenhut György neves vármegyei mérnök volt, ki a „Catasterum possessio­nis Berkesd Inclyti Domini Pétsvar de anno 1783" című munkájával,- a hozzá tar­tozó tabellával 3 és a latin nyelvű jelentéssel' 1 számunkra is kiinduló pontot terem­tett vizsgálódásainkhoz. A fentiekből állapíthattuk meg, hogy 1783-ban az ott élő 108 telkes jobbágy és c 3 hazátlan zsellér összesen 61 6 8 telket bírt. A szöveges urbarialis tabella 3. pontja mindezeken túl említést tett arról is, hogy a felméréskor jobbágykézen ta­láltatott 1024 hold felesleg, melyből telkeket kívántak kialakítani. Mivel nem akadt vállalkozó, aki úrbéri viszontszolgáltatások mellett a maradványokat megművelte volna, úgy döntöttek, hogy ideiglenesen a használó jobbágyok kezén hagyják azo­kat. Megjegyezték viszont, hogy az 1024 hold az ,,új benépesítés céljára megőriz­tetik — novae ímpopulationi deservitura sunt". A felmérés felsorolja a jobbágyok neveit, a szessziók nagyságát, a beltelkek C-ölben meghatározott tényleges kiterjedését, feltüntetve azt, hogy ebből mennyi a jogosan megillető rész, mennyi a többlet és a hiány, a 3 nyomásban művelt szántók milyen dűlőkben vannak, hányad osztályúak, mekkora a szélességük és hosszúságuk, D-ölben és holdban kifejezett nagyságuk. Hasonlóképpen a rétekre nézve is, megadva a kaszálók számait. A kataszter felépítése a belsőségekben és rétekben adandó pótlékföldek rovataival zárul. 23. B. Helytörténetírás 1981 353

Next

/
Oldalképek
Tartalom