Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Timár György: Pécs egyházi társadalma Károly Róbert korában

pöklől való társadalmi távolságukat jövedelmük mértéke mutatja. A negyven kanonok összjövedelme a püspök jövedelmének mintegy felét tette ki. A püspök jö védelméhez képest ez csekély javadalmazást jelentett, mégis messze az alsópapság fölé emelte őket. Ugyanis az alsópapság leggazdagabb tagja sem érte el jövedelmében a legszerényebb kanonoki javadalom felét, harmadát. Hogy a székesegyházi káptalan tagjai mennyire az alsópapság felett álltak gazclaságiiag-társadalmilag, azt a kórus papok (prebendarii, sacerdotes chori) rétegének kialakulása mutatja. Pécsett e réteg a 13. század végén kezdett feltűnni, okleveleinkben ennek első nyomaival a század utolsó évtizedében találkozunk. A zárt testületté alakulásukra vonatkozólag nincs biztos ismeretünk. A javadalomban való nagy eltérések arra utalnának, hogy még nem szerveződtek testületté Mégis a meglehetősen következtés névhasználat és a számuk stabilitása (12 prebendarius, 4 sacerdos de choro), valamint jövedelmük szintje azt is mutathatja, hogy a tizedjegyzékek összeállításának idejére Pécsett már megszervezték a prebendáriusok, vagyis a „javadalmas" kóruspapok testületét. A székesegyházi kanonokok alatti szinten, de az alsópapság fölé emelkedve találunk egy az előbbieknél valamivel kisebb réteget. Ennek tagjai a társaskáptalani kanonokok és a város lelkészkedő papsága volt. Mind a középső, mind az alsópapi réteg sajátos módon szétágazódott. Ugyanakkor az egyik rétegből a másikba emelkedésre szinte alig találni példát. Korszakunkból, Károly Róbert korából ilyen nem is került elő. A székesegyházi káptalan Nagyprépost A káptalanban az első hely a préposté (prepositus). Mivel Pécsett két káptalan is van, hamar kialakult a két káptalan prépostjára a közhasználatú nagyprépost és kisprépost elnevezés. Korszakunkban írott nyomát ennek még nem találjuk, de nem sokkal későbbi időkben már hivatalos iratokban is előfordul a prepositus major és a prepositus minor elnevezés. így valószínűsíthető, hogy már ekkor is használták ezeket az elnevezéseket a közbeszédben. A préposti címmel és ranggal a kanonok a hierarchia csúcsa közelébe jutott. Nem ugyan jövedelemben, de a prépost egyben várományosa lehetett a püspökké emelésnek. Két pécsi nagyprépost is eljutott a csúcsig: Kórógyi László és Büki István. A prépost rangjához illő — ma úgy mondanánk — hivatali lakása volt a ma is álló (Káptalan u. 2.), és a középkorban valószínűleg a város legpompásabb háza, a préposti kúria, az Aranyoskút szomszédságában. Kiterjedt háztartásához ez esetleg nem is volt elég. Saját vagyonából vagy javadalma terhére vásárolt házzal gyarapította házanépének életterét. Házanépéhez az alsópapságból egy, esetleg több káplán is tartozhatott (pl. 1340-ben Péter fia Balázs). Igen általános volt, hogy unokaöccsei közül neveltetett papi pályára egyet vagy többet (pl. 1333-ban Pál kanonok). Ezeknek könnyen szerezhetett a nagybátty jobb javadalmat is. A préposti javadalom növekedése vezetett oda, hogy egyházi vagy esetleg világi méltóságok is szemet vetettek rá. 1344-ben így lett VI. Kelemen pápa unokaöccsének, Vilmos bíborosnak mellékjövedelmévé a pécsi prépostság. 3. B. Helytörténetírás 1981 33