Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Boros László: A pécsi székesegyház Pollack-féle átépítésének története

Az 1848—49-es szabadságharc és következményei — mint annyi más művész esetében — Bartalits munkásságában is törést okoztak. Lelki válságát a fokozódó gazdasági nehézségek csak elmélyítették, s a kilátástalan helyzet arra indította, hogy a szerződésben rögzített határidőre és összegre engedményt kérjen.

98 Az 1852. január 5-i káptalani gyűlés Bartalits újabb folyamodványát ismertette, amelyben újabb haladékot, s a növekvő drágaság miatt az eddig elkészült öt szoborra kiegészítésként 100 pengő forintot, a hátra lévő hét apostolért darabonként 1000 pengő forintot kért."

9 A káptalan a mester számára kedvezően döntött, s az ügy lebonyolításával az új őrkanonokot, Vörös Mihályt bízta meg. A budafai homokkőből faragott négy méter magas 80 mázsa súlyú szobrok 1854. májusára elkészültek. Közülük elsőként október 26-án Fülöp apostol alakját emelték helyére, s november 11-én Schultz ácsmester a tizenkettediket is elhelyezte a székesegyház déli homlokzatán. Felszentelésüket Girk György püspök végezte december 7-én, aki aznap Barlalitsot és Schultz mestert ebéden látta vendégül.

100 A szobrok mérete és a székesegyházhoz viszonyított aránya miatt a 19. század vége felé sok méltatlan bírálat érte Bartalitsot. Apostolai jelenleg a pécsi Kulich Gyula utcai iskola udvarán állnak, ahol 1882-ben helyezték el őket. (13. kép) A szobrok elkészülte előtt — 1853-ban — elbontották a székesegyház déli bejáratához vezető meredek és keskeny lépcsőket és helyettük a fokok számának megkettőzésével a bejárat előtt szélesen elterülő, kényelmes lépcsőzetet alakítottak ki. Ugyanekkor szűntették meg a dóm tér közepén a mai obeliszkek vonalában azt az 1819-ben létesített, szobordíszes kőkorláttal szegélyezett díszlépcsőt, (14. kép) amelyet a vár kaputornyának lebontásakor építettek. A középső lépcsőépítmény szobrait a tér két szélén meghagyott hasonló korlátok alsó végére állították (15. kép), s a környék rendezésével a székesegyház déli és nyugati homlokzata (16. kép) számára méltó környezetet biztosítottak. A székesegyház négy tornyára 1857-ben szerelték fel az órák számlapjait, amelyeket Bécsből hozattak. Szerkezet csak a dél-keleti toronyban volt, s ez egy áttétellel a dél-nyugati torony óramutatóit is működtette. 1893-ban a magyarszéki templom tornyába helyezték. A Pollack-féle épület külsejére vonatkozó további adatok tatarozó jellegű munkákról szólnak. Ezek során a tornyok átlal megrongált tetőzetet javítják, s a kórus, majd a főapszis nagy ablakait külső kerettel és üveggel látják el. Változások a székesegyház belső terében A homlokzat átépítésével szükségszerűen a székesegyház alaprajza, s ezáltal az érintett középkori falfelület is változást szenvedett. Az új kápolna által takart nagy gótikus ablakot a korábbi terv ellenére befalazták, de ennek hasonló méretű párja a déli főbejárat előcsarnokában funkcionált. A Szent András kápolna alatt létesített széntároló és fűtőhelyiségben a korábbi homlokzat e szakaszán megszüntették az altemplom külső lejáratát, helyébe ablakot helyeztek, amely a többi román kori ablakkal együtt azoknak korábbi szerepét töltötte be. A Szent András kápolna bejárata a szentélyből nyílott, ezért — a mai helyzetnek megfelelően - padlószintje a Corpus Christi kápolnáénál jóval magasabban feküdt. A padlástérben ez a különbség ma nem észlelhető, a boltozatok síkja azonos. Következésképpen a Corpus Christi kápolna belső tere a jelenlegi Szent Mór kápolnáénál a szentély és a hajó padlószintjének különbségével magasabb. A Corpus Christi kápolna középkori boltozata azonban alacsonyabban helyezke-