Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Nagy Lajos: Az 1710. és 1713. évi pécsi pestisjárvány

107 Magyar városbíró, 108 Postamester. m Német városbíró. 110 A zárójelbe helyezett neveket a lap oldalára írták, más színű tintával. Orlovich, Wisser és Ferenzffy városi tanácstagok volta'k, Karaczoni káptalani tiszttartó, Mezler városi pénztáros. 111 Berényi, vármegyei jegyző. m Schorer, városi jegyző. 113 1 font — 0,56 kg; 1 pint = 1,68 I; 1 dénár = 1/100 forint; 1 garas — 6 dénár. 114 összehasonlításul: a város bírája 100 forint fizetést kapott évente. Egy napszám korábban is 20 dénár volt. 115 ,,Expositus", azaz kihelyezett alatt a betegekkel közvetlenül érintkező személyeket értették. Helyzetük miatt mi ,,kihelyezett"-nek fordítjuk, bár a szó kitettet is jelent. 116 LM.: 9-én temették; 50 éves, a csizmadia céh mestere volt. 117 „Chorea" — körtáncot is jelent. 118 LM.: 9-én temették. „Egy bulgárnaik a cselédleánya a Nagy utcában, járványban". Madas szerint Nanczicz a mai Liceum utca 4., 6. és 6/. sz. telkek tulajdonosa volt 1712ben. Madas ,,Cziprovacz"-nak írja, ami azt jelenti, hogy ciprusi volt. A mi latin szövegünkben is említik „Ciprianus"-nak. 119 „Praeternativa" — a kötszerek. 120 „Curativa" — gyógyító hatású orvosságok. 121 i oIkj = i

|2

4 kg. 122 A latinul írt gyógyszerek összetételét a rendelkezésünkre álló régi szakkönyvekben nem találtuk meg. 123 „Species pro decocto ordinario . . ." 124 „Emblastra, et cothaplasmata." I2:

> A Belvárosi Plébánia halotti anyakönyvébe Puskás Jánost és „egy bulgár cselédleányát" írták be augusztus 9-én. 12(i Kapuczy Györgynek, aki egyben az Egészségügyi Tanácsnak is tagja volt. l2

' A pestis iratai között megtaláltuk az adományolk és a kiadások jegyzékét. 192 forint 86 dénár jött össze. Ebből csak 39 forint 53 dénár származott adományokból, gyűjtésből. Ezt a behajtott kórházi kezelési díjakkal és büntetéspénzekke! egészítették ki. A kiadások 230 forint 41 dénárt tettek ki. „Lazareth Raittung de Anno 1714 et 1713." feliratú füzet. 128 A LM. szerint Catharina volt a

1 neve; 11-én temették el. 129 Ekkor már elkezdődhetett a ferences Bruno Drusinecz és a seborvos közötti ellentét. 1,0 A LM. szerint is aug. 12-én temették. 431 A LM. „nativus Bulgarus"-nak írja. 132 A LM. szerint is T5-én temették Nanczicz feleségét. 133 A rózsafüzért elsősorban a domonkos rend népszerűsítette Pécsen. „A pécsi dominikánus ház" c. tanulmányában Németh Béla ír erről. 134 A LM. szerint a Járvanyszolgálatnál segédkezett. 16-án temették. 135 A LM. csak ennyit ír róla: „Valamilyen leány a szőlőkben, járványban," 136 Leonhard Rannes mészáros 17T2-ben a mai Geisler Eta utca 5. sz. hálTlálkén lakott. L, Madas, i. m. 137 A LM. is csak ennyit említ róla: „Egy sírásó, járványban." 138 A LM. szerint Emericus Fischernek hívtá'k. 139 A LM. sem említi a nevét. ™ Valójában 17-en. 141 Kaso István a székeskáptalan nagyprépostja, címzetes belgrádi püspök. (Az 1713. évi városi számadáskönyv mellékletei közt található egyik gyűjtőív szerint.) 142 Aug. 24-én el is temették (LM.). Zangglné első mulasztásával aug. 12-én és 13-án foglalkozott az Egészségügyi Tanács. J43 Még aznap eltemették (LM.). m A LM. szerint a halála napján el is temették. 145 A fiúnak a kórház lelkésze még aznap feladta az utolsó kenetet. (Drusinecz szeptember 2-án kelt levele.) m 45 éves korában halt meg, Euphorina volt a neve, még aznap el is temették (LM.). 147 A diákot Crosichnak hívták, 17 éves korában halt meg i(LM.). 148 A LM. szerint özv. Sabjanin volt a neve. Az eltemető plébános magyarnak írja. 149 A pécsi jezsuiták és a püspök között abban az évben is több vita volt; nem tudjuk melyikre célzott a páter. Lehetséges, hogy az Egészségügyi Tanács általános érvényű intéz-