Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Timár György: Pécs egyházi társadalma Károly Róbert korában

PÉCS EGYHÁZI TÁRSADALMA KÁROLY RÓBERT KORÁBAN TÍMÁR GYÖRGY BEVEZETŐ A Károly Róbert-kori Pécs egyházi társadalmát bemutató dolgozat része egy nagyobb lélegzetű tanulmánynak, mely a korabeli egész Pécsegyházmegyét kívánja ismertetni. A 14. század első felében Pécsegyházmegyében volt három káptalan. Ebből kettő volt Pécsett: egyik a székesegyházi káptalan, a másik a pécsi várban lévő ma már pusztult - Szent János egyház káptalanja. A harmadik káptalan a pozsegai Szent Péter egyház káptalanja volt. A lelkipásztorkodó papság nyolc főesperesség (= archidiaconatus) területén lévő plébániákon működött. A főesperességek élén a főesperesek álltak (= archidiaconus). Ezek közül hét főesperes egyben a székesegyház kanonoka is volt. A pozsegai főesperesség élén a pozsegai prépost állt. A baranyai és a tolnai főesperesség közé ékelődve feküdt a pécsváradi apátság ,,

exempt", vagyis a püspök joghatósága aló! kiemelt területe. Jelen dolgozat a 14. század első felében Pécsett működő püspököket, a két pécsi káptalan papságát, valamint a Pécs városában lelkipásztorkodó plébániai papságot és működési területét mutatja be. Munkáját azzal a reménnyel nyújtja át a szerző az olvasónak, hogy a főesperességekkel és a pécsváradi exempt apátság területévei foglalkozó fejezetek is egykor sorra kerülhetnek.

1 A középkorral foglalkozó helytörténetírásban előnyös helyet élvez Károly Róbert kora. Ugyanis e kor forrásaiból mintegy összegezve ismerhetjük meg mindazt, ami az Árpád-korban fejlődött ki. Ugyanakkor Károly Róbert uralkodása alatt készült az a legkorábbi időkből fennmaradt országos összeírás, amely mint valamiféle egyházi Schematismus keresztmetszetét adja egyházi intézményeinknek és egyházi társadalmunknak. Másrészt épp a 14. század elejével vett az írásbeliség hazánkban oly lendületet, hogy — Györffy György számításai szerint

2 — az Anjou-kor első 32 évéből kb. ugyanannyi írott emlék maradt fenn, mint az Árpád-kor három évszázadából. A későbbi korokból fennmaradt írott emlékek száma ugyan tovább emelkedik, a nyomtatásban is megjelent oklevelek száma ezzel szemben egyre kevesebb lesz. Az Árpád-kori emlékeknek mindössze mintegy tizedrésze kiadatlan, az