Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Nagy Lajos: Az 1710. és 1713. évi pécsi pestisjárvány

a pestis terjedését az orvos javaslatai alapján nem is tudták teljesen megakadályozni, a megye urai jelentéseikben hivatkozhattak az itt élő doktorra, ezzel bizonyítva, hogy mindent megtettek a járvány ellen. Valószínűleg ez az ok vezérelhette von Minzenriedt június végi távozása után jó négy hónappal, 1714. november 12-én tartott vármegyei ülést, amikor egy másik orvos jelentkezését tárgyalták meg. Mint a 117. sz. jegyzőkönyv írja a ,,Paubler nevű orvosdoktor kérelme" ügyében a nagyobb uradalmak tisztjeivel tanácskoztak, hogy a kérelmezővel milyen szerződést kössenek. Ezt csak úgy értelmezhetjük, hogy a vármegye a nagyobb uradalmakkal akarta javadalmaztatni a szolgálatra jelentkező orvost. Az uradalmak nem vállalták ezt a terhet, mert több szó nem esett Paubler doktorról. Von Minzenriedt 1714. június végi távozásáról csak egy elszámolásból tudunk. A járvány idején kifejtett eredményes munkájáért senki sem mondott neki köszönetet. Mint említettük, a város még a neki járó tartozását sem fizette ki. Pécs lakossága is, a római katolikus vallás hittételeihez hűen elsősorban a mély bűnbánattal és a nyilvános könyörgéseken is kért szentek közbenjárásával magyarázta a pestis megszűnését. A város tanácsa a Pockh-féle háznak a kezelésével megbízott Terlichscronnal számolta el az orvos lakbérét. Korábban már említettük, hogy a Tanács többnyire csendesen, de mindig tiltakozott, ha a püspök (és a káptalan) a városra többletterhet rótt ki. Az orvost a püspök hívta ide és von Minzenriedt bármit tett is a városért, mégiscsak a földesúr embere volt. Tekintettel arra, hogy von Minzenriedt lokbérének az elszámolása jól szemlélteti ezt a csendes tiltakozást, részletesebben ismertetjük:

33 A város az orvos lakását 1712. november 1-től 1714. június 30-ig bérelte, tehát egy évig és nyolc hónapig. Az évi bér 40 forint volt. Az összes lakbér tehát 66 forint 40 krajcárt tett ki. A ház után járó hadi adó 1710-től 4 évre, 2 forintjával 8 forint Őrség megváltása a fenti 4 évre, 2 forintjával 8 forint A ház javítására a város 1713-ban fizetett 14 forint 59 1/2 krajcárt. A laikbérből kivonható összeg 30 forint 59 1/2 krajcár. A levonás után maradt 35 forint 40 1/2 krajcár. Ezt az összeget azonban nem fizették ki 1714. június 6-án, az elszámolás napján. Levonták még belőle az 1714. évi hadi adót 2 forintot, az 1714. évi őrség-megváltást 2 forintot, a házba beépített 1500 darab négyszögletes padlótégla árát 12 forintot, 100 darab tégla árát 2 forint 50 dénárt összesen: 18 forintot és 50 dénárt A város eddig tartozott még 35 forint 40 1/2 krajcárral. Ez 35 forint 67 1/2 dénárnak felelt meg. Ebből levonva a fenti 18 forint 50 dénárt, maradt 17 forint 17 1 2 dénár tartozás. 1714- ben a kőműves munkájáért 12 forint 60 dénárt fizetett a város. Ehhez hozzáadták a félévi hadi adót és az őrség-megváltást 1715- re 2 forintot A második félévi és az 1716. évi hadi adót 3 forintot összesen: 17 forintot és 60 dénárt