Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A népesség száma, anyanyelvi és nemzetiségi megoszlása Baranya járásaiban 1941-ben, nemzetiségi megoszlása 1945-ben

A NÉPESSÉG SZÁMA, ANYANYELVI ÉS NEMZETISÉGI MEGOSZLÁSA BARANYA JÁRÁSAIBAN 1941-BEN, NEMZETISÉGI MEGOSZLÁSA 1945-BEN FÜZES MIKLÓS Az alispán adatszerzése Baranya vármegye alispánja az 1941. évi népszámlálás eredményéből! a községek összes népességére, anyanyelvi és nemzetiségi megoszlására vonatkozó adatokat hivatalos használatra beszerezte. A most előkerült iratanyag jelentőségét az adja. hogy eddig még közzé nem tett adatokat (a már ismert anyanyelvi megoszláson kívül), a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó eredményt is tartalmazza. A kettő összevetésével következtethetünk az asszimilációs folyamatra. A járási szintű összesítések jegyzőségenkénti, ezen belül községi részletezésben tartalmazzák az adatokat. Jellegzetességük, hogy közlik a trianoni határon túli, a délbaranyai háromszögben lévő községek népességét is, amelyek akkor magyar fennhatóság alatt voltak. Ezek nagyobbrészt az önálló dárdai járáshoz, illetőleg a trianoni határon belüli járásokhoz — a mohácsihoz, siklósihoz, villányihoz — tartoztak. Rendelkezésünkre állnak a járási összesítők, bennük a trianoni határon túli községek adatai, valamint az utóbbiak elkülönítetten, járási hovatartozásuk szerint. Külön elkészítették erre a területre vonatkozó összesítést is. A megyei összesítőről nincs tudomásunk. Az alispáni anyagból hiányzik Mo'hács és Pécs város adata, ezért a megyei összesítést nem készíthettük el. Az alispán adatigényét bizonyítja, hogy közvetlenül a felszabadulás után népességösszeírást rendelt el. 1945. január 8-án az. általa összehívott tiszti értekezleten szóbeli utasítást adott a főszolgabíróknak arra, hogy járásaik területén állapítsák meg a jelenlévő lakosság számát és a nemzetiség szerinti megoszlást.

1 A számbavétel a járások zömében még 1945 januárjában megtörtént. A mohácsi járás eredményét 10-én, a hegyhátiét 12-én, a pécsiét 18-án, a villányiét 19-én, a pécsváradiét 20-án, a szentlőrinciét 30-án meg is küldték. A pécsváradi járásban erre az időre csak a népesség számát állapították meg, a nemzetiségi megoszlásról csak később adtak tájékoztatást. Nem készült el a siklósi járásé, mert a főszolgabíró a szovjet katonai parancsnokságtól várt erre utasítást. Egy újabb utasításra április 11-én ezt is felterjesztették. Az elrendelés és a végrehajtás közötti rövid időből kitűnik, hogy nem szabályszerű népszámlálás történt, nem keresték meg és nem nyilatkoztatták a lakosságot nemzetiségi hovatartozásáról, hanem az eredményt az 1941. évi népszámlálás adataiból vezették le. Ez a módszer a hegyháti járásra vonatkozó jelentésből állapítható meg konkrétan. Közlik ugyanis az 1941. évi népszámlálás eredményét, az elmenekült magyarok és Volksbund-tagok számát, az el nem menekült, de közmunkára igénybe vett német nemzetiségűek számát, majd ezt követően felsorolják a helyben mara-