Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Füzes Miklós: A népesség száma, anyanyelvi és nemzetiségi megoszlása Baranya járásaiban 1941-ben, nemzetiségi megoszlása 1945-ben

dottakat magyar, német, orosz, bolgár, olasz és katona (?) csoportosításban.

2 Népszámlálásról Mohács város esetében van tudomásunk, ezt 1945. március 18-24. között végezték. Eredményét április 4-én közölték. Az összeírás elrendelése, szervezése, végrehajtása nem volt elég körültekintő. Ennek következtében az összeírások tagolása nem egységes. A hegyháti járás részletező módszerével szemben áll a siklósi járásé, aboi a nemzetiségi megoszlást csak magyar, német, szláv és cigány tagolásban vizsgálták. Nem adtak választ arra, hogy a szlávok szerbek-e, vagy horvátok. A cigány kategóriát nemzetiségnek fogták fel. Ugyanez előfordul a mohácsi, pécsi és a villányi járás jelentésében is. Mi őket a magyar nemzetiségűek között vettük számba. Kisebb mértékben eltér egymástól a többi járás jelentése is, de közös bennük, hogy a legfontosabb adatokat, a népesség számát, a magyar, a német, horvát, szerb nemzetiségűek számát közlik. Az eltérő részletességű összeírások nem teszik lehetővé a nemzetiségek kellő mélységű megkülönböztetését, ezért ezeket az adatokat magyar, német, délszláv és ,,egyéb" csoportosításban közöljük. A jegyzet rovatban, a rendelkezésre álló adatoktól függően közöljük a horvátok és szerbek számát is. Az összeírás operatív munkáját a községi és körjegyzők végezték. A járási összesítők is ilyen tagolásúak, ezért közzétételük is ilyen módon történik. A megyei összesítő elkészítésére a vármegyei főlevéltáros kapott megbízást. Feladatát az elsőként beérkezett mohácsi járási összesítő mintájára — magyar, német, horvát (sokac), szerb, orosz, román, úigány nemzetiségekre bontottan, jegyzetrovattal — kellett volna elkészítenie. Munkájának eredményéről nincs tudomásunk. Az összeírás házi használatra készült. Országos méretű ilyen munkáról nem tudunk, ez a körülmény növeli értékét. Jelentőségét nemcsak az adja, hogy közvetlenül a háború után bepillantást nyújt a jelenlevő lakosságról, és további következtetésre ad lehetőséget, hanem külön, kiemelést érdemel az is, hogy egy soknemzetiségű, e jellegénél fogva a korábbi években sok vihart megért megyéről ad számot, a nemzetiségi megoszlásra vonatkozó adatokkal. Az 1941. évi népszámlálás és az 1945. évi összeírás összevethetősége céljából közöljük a járási adatokat külön-külön és összesítve. Közöljük a megszállt területre vonatkozó adatokat a magyar igazgatási egységek keretében, de attól elkülönítetten is a járások „összesen" adataiból levonva, annak érdekében, hogy összehasonlítást végezhessünk. Ennek érdekében az 1941. évi népszó m lói ásból a nemzetiségiek részletezését is az 1945-ös adatokhoz hasonlóan közöljük. Statisztikai eredmények A népesség száma, anyanyelvi és nemzetiségek szefinti megoszlása Baranyában a járási szintű igazgatási területen 1941-ben: Járás neve Nemzetiségi megoszlás összes népesség Járás neve magyar % német % délsz. % egyéb % összes népesség Hegyháti 26 268 59,5 17 852 40,5 11 44 131 Mohácsi 20 091 51,5 15 829 40,6 2 902 7,6 104 0,3 38 926 Pécsi 37 499 91,4 3 514 8,6 9 — — — 41 022 Pécsváradi 15 166 45,0 18 362 54,5 192 0.5 — — 33 720 Siklósi 35 846 93,3 1 233 3,2 1 087 2,8 252 0,7 38 420 Szentlőrinci 31 843 97.5 742 2,3 1 — 85 0,2 32 671 Villányi 13 045 46,2 13 463 47,6 1 061 3,8 681 2.4 28 250 Dárdai 17 600 58,6 6 945 23,1 4 468 14,9 1 043 3,4 ' 30 056 Járások összesen: 197 358 68,7 77 942 27.1 9 720 3,4 2 176 0,8 287 196