Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL - Szkladányi Péter: Fejezetek Pécs világi zenéjéről a 19. század első felében. Weidinger Imre és Amtmann Prosper művészete

FEJEZETEK PÉCS VILÁGI ZENÉJÉRŐL A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Weidinger Imre és Amtmann Prosper művészete SZKLADÁNYI PÉTER Pécs zenéjének ,.műhelyei" a 18. század elején alakultak ki. Központjai: a székesegyház liturgikus célokra szerződtetett együttese, számos neves muzsikussal és zene szerzővel; illetve a jezsuita gimnázium saját ének- és zenekarral. A képet színesíti az 1788-ban alapított zeneiskola működése. A 19. század első felében a keretek nem változtak, de minőségi különbségek mutathatók ki. Lickl György hosszas működése alatt a székesegyház zenéje csúcspontjára ért. A ciszterci rend előtt álló nevelési feladatok miatt ugyanez nem mondható el a gimnázium zenéjéről, és a legrövidebb hagyománnyal bíró zeneiskola sem képes még az utánpótlás biztosítására.

1 Gazdagodik viszont a kor új fogalommal, pécsi vonatkozásban is: megjelenik a szabad művész. Weidinger Imre és Amtmann Prosper tüneményes pályafutása és európai hírneve az akkori pécsi zeneélet dicsérete is. Életük fontosabb eseményeit két életrajz őrizte meg: a Religio c. lap 1854. április 23-i 47. sz. Amtmann Prosperre] foglalkozó cikke, Bátsi Péter aláírással; illetve Pécsett, 1866-ban kiadott Weidinger Imre és Amtmann Prosper életrajza c. könyvecske, a szerző neve nélkül.

2 A megemlékezések hasonló szövege és hibái, valamint a nyilvánvaló írói álnév nagy valószínűséggel Schmidt Péter, székesegyházi orgonista és tanítóképzői tanár szerzőségét bizonyítja („Péter bácsi" = Schmidt Péter), aki mindkettőjük jó barátja volt. Adatait igyekeztünk pontosabbá tenni, és újabb kutatásokkal kiegészíteni. /. Weidinger Imre furulya- és fagottművész A Weidinger-névvel 1715. január 6-án találkozunk először Pécsett, ekkor született Weidinger Mátyás leánya, Anna Mária? Feltételezhető, hogy Mátyás fia az 1702 körül született István is, de az 1700-1704 közötti adatok a rác dúlás miatt hiányoznak a belvárosi plébánia keresztelő anyakönyvéből. Az sem biztos, hogy István Pécsett született. Az 1715-nél korábbi adatok hiánya ellenére így is bizonyítható, hogy a Weidinger család már a 18. század eleje óta pécsi. Tisztes céhbeli polgárok és kézművesek az ősök. Mátyás foglalkozását ugyan nem ismerjük, de István céhbeli kőműves volt.

4 Ez utóbbi fia, az 1749. január 14-én született Márton alapította a híres könyvkötő dinasztiát.

5 6 B. Helytörténetírás 1980 81