Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL - Erdődi Gyula: Adalékok a pécsi céhes kisipar tanoncainak oktatásához

ADALÉKOK A PÉCSI CÉHES KISIPAR TANONCAINAK OKTATÁSÁHOZ ERDÖDI GYULA A pécsi kézműipar hagyományai közvetlenül a török kiűzése utáni időszakra nyúlnak vissza. Természetesen minden mesterség, minden céh igyekezett a maga gazdasági keretei és lehetőségei között szakmai utánpótlását biztosítani. Ez a 19. század végéig háromlépcsős rendszerben folyt. A jelölt jelentkezett az illető céhnél, hogy az adott mesterséget kívánja ,,kitanulni". A testület „bekebelezte", majd következett, egyes kivételektől eltekintve, a 3 éves tanonc időszak. Ennek letelte után a gyermek, mint már legény, vándorkönyvet kapott és a céh által megszabott településeken - külföldön is — gyakorolta jövendő szakmáját. Visszatérése után remeket keltett készítenie, amit a testület által kijelölt bizottság bírált meg. Ha megfelelőnek találták és az ifjú, mind tanonc, mind pedig legény korában jó erkölcsről, nagy szorgalomról tett tanúbizonyságot, felszabadították és mesterré nyilvánították.

1 1778ban Pécsett 52 mesterséget tartottak nyilván, 1781-ben 28 céhet írtak össze.

2 A Baranya megyei Levéltárban az iratanyagon kívül, külön fondként kezelt céhdokumentumokat őriznek. A mesterség elsajátítására vonatkozó legkorábbi dokumentumok a következők: asztalosok tanonckönyve 1760-1828, német nyelvű; asztalosok tanulólevele Josef Pichler részére kiállítva, kézzel rajzolt, eddig ismeretlen „városkép" látható rajta, német nyelvű; borbélyinasokat szegődtető jegyzőkönyv 1711—1872, 1830-ig német, majd magyar nyelvű; borbély-sebész céh tanoncfelszabadítási lajstroma 1702—1872, magyar és német nyelvű.

3 Egyéb, esetleg eltérő, de a lényeget nem érintő szokásokról a céheknek adományozott privilégiumlevelekből és alapszabályzatokból szerezhetünk tudomást. A tanoncok iskolarendszerű oktatásának megindulása a rajziskolák felállításához vezethető vissza, amelyek létrehozását II. József rendelte el/

1 A rajzoktatást Pécsett 1786-ban vezették be, mégpedig a Normál Iskola keretében egy rajzosztály működtetésével. A Helytartótanács 1786. június 6-án értesítette Teleky József főigazgatót az uralkodó intézkedéséről, miszerint azok a kézművesek, akiknek mesterségük tökéletesítését rajzművészettel kell elérni, tanoncaikat addig nem szabadíthatják fel, míg saját rajzaikkal nem bizonyítják, hogy a rajziskolát vasár- és ünnepnapokon egy éven keresztül szorgalmasan látogatták.'' Az 1780-as évek végén rendelték el a íanoncszerződés elsődleges feltételeként, hogy az ifjúnak előzőleg két évet kell járnia az úgynevezett nemzeti iskolába, ahol minimális ismereteket szerezhet. A szerződés létrejöttekor mellékelni kellett az erről szóló bizonyítványt is.

G Az iparban foglalkoztatott fiatalok rajzoktatása 1791 őszén indult meg. A tanoncok mellett Normál iskolások és Latin iskolások is tanultak.