Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL - Sándor László-Timár György: Pécs város 1780. évi szabad királyi oklevele

okmányokkal sohasem tudott igazolni. (Holub József: Pécs város pecsétjei. Janus Pannonius Múzeum Evkönyve. Pécs, 1958. 143. p. Dr. Babies András: Pécs város szabad királyi rangra emelésének története 1703—1780. Klny. a „Történetírás" 1937. évi 5—6. sz-ból, 5. p.) A magunk részéről a városi polgárság és a klérus 18. századeleji ellentétének sajátságos megjelenési formájaként értékeljük a pecsétnek ilyetén történő használatát. 12 Lásd a „Felhasznált szakirodalom" 7. pontja alatt. IJ Dr. Babies András: Pécs város szabad királyi rangra emelésének története 1703-1780. Különlenyomat a „Történetírás" 1937. évi 5—6, számából. 37. p. ''' Pécs püspöki város bírája és tanácsa, valamint a jegyzője által egyaránt használt pecsét, ami 1764 (Bm. L. Pv. T. 2, 3, 4/1764. sz.) és 1776 (Bm. L. Pv. T. 82/1776. sz.) között ismert. Előfordulása igen ritka, mindössze 4 esetben találkoztunk a lenyomatával. Alakja ovális, 20 mm magas és 17 mm széles. A pecsétkép rossz kidolgozással készült és a stilizált székesegyházat mutatja, a rajta feltüntetett nyugati kapubejárattal. Fölötte a belső vonalvezetéses kerethez igazodva betűszalagot figyelhetünk meg, mely az álló kép középvonalának magasságában végződik és a végei ékszerűen befelé metszettek. Felirata: FINF . KHIRK. A székesegyház alatt az évszám 17XZ formában lett kialakítva. A mezőt külső pontsoros keret övezi. 15 1776 (Bm. L. Pv. T. 78/1776. sz.) és 1779 (Bm. L. Pv. T. 16/1779. sz.) között vésetében kevésbé kidolgozott réztypariummal {Holub József hivatkozott munkája. 144., 145. p.) is pecsételték a város közigazgatási iratait. Mérete 30 mm-es kör. Benne a székesegyház látható a rozettadíszítéssel elválasztott 1505-ös évszámmal. A pecsétképet három egymás mellé rakott helykitöltő, hatágú csillaggal körirat övezi, melynek olvasata: SIGILLVM CIVITATIS QVINQVE ECCLESIENSIS. Kerete pontsoros. Ui Bm. L. IV. fond 1003/a. 20. t. Tanácsülési jegyzőkönyv 1767-1768. 10/1767. sz. li Dr. Horváth Margit: Hogyan lett Pécs szab. kir. város. A Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület Értesítője. X. évf, 1929. 109. p. 18 Cserkúti Adolf: Pécs fölszabadulása a földesúri hatalom alól. A Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület Értesítője. III. évf. 1910. 46. p. iy Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában. Bp. Ak. Kiadó. 1972. 24. p. -° Lásd a 17. sz, jegyzetet. 122. p. 21 Uo. 123. p. 22 Bm. L. IV. fond 1003/a. 33. t. Tanácsülési jegyzőkönyv 1779-1780. 255/1780. sz. 23 Jelzetét lásd az 1. sz. jegyzet alatt. A bevezető feljegyzés fordításáért köszönetet mondunk Vargha Károly nyugalmazott tanszékvezető főiskolai tanárnak. Ugyanezen ünnepély leírását Bardos Kornél: Pécs zenéje a 13. században (Bp. Ak. Kiadó. 1976.) 99—101. lapokon más források alapján közli. M Pécs szabad királyi város hivatalos pecsétje 1780-ban a szabadalomlevél kibocsátása után kettő változatban ismert, melyek képi megjelenésükben azonosak, de méretarányaikban és széldíszítéseikben különböznek. A kisebbik 26 mm körátmérőjű és külső zárókerete vonalvezetésű. A nagyobbik 34 mm körátmérőjű, hol a betűszalagot záró külső keret levélfüzéres díszítéssel van ellátva. A pecsét leírása az oklevél 21. pontjában olvasható. A diplomában utalás van a pecsétként használt címer feliratára, mely latin nyelvű szöveg ott látszólag különbözik a most bemutatottól és oz oklevél első hártyalapjára festett címerkép köriratától. Mindkét szöveg azonban tartalmában ugyanazt hordozza, csupán a körirat tagolása és szövegelrendezése követelte meg a formai módosítást. A fényképen most bemutatott kisebbik városi pecsét eredetije a Bm. L. Pv. T. 132/1780. sz. iraton található meg. Körirata: SIGILL(um) LIBER(ae) ET REG(iae) CIVITATIS QUINQUE ECCLESIEN(sis) *. Erre közvetlen bizonyíték az 1827. évi 35. törvénycikkely 2. §-a, hol a Magyar Nemzeti Múzeum javára tett ajánlatok gyűjteményében Pécs, mint szabad királyi város szerepel. ü Brüsztle József 1874-ben Pécsett kiadott „Recensiojában" a közzétett latin nyelvű oklevél nem hozta a teljes intitulatiot. Ugyanakkor a sok nyomdahiba miatt több tartalmi oklevélrész is csak nagy fenntartással használható. 21 Az oklevél bőranyagának és kidolgozásának meghatározásához nyújtott szíves segítségért köszönetet mondunk dr. Tóth Géza nyugdíjas vegyészmérnöknek, a műszaki tudományok doktorának és Vajda József nyugdíjas bőripari technikusnak. "

& Megállapításunkat 18 fokos finomságú arany mérésére alkalmas vegyszeres vizsgálatra • lapozzuk.