Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Tegzes Ferenc: Statisztikai források Baranya megye nemzetiségtörténetéhez a két világháború között (1926, 1938)

a járás főszolgabírója, 1-1 példány került a főispáni, illetve az alispáni hivatalba, és végül 1 példány a Belügyminisztériumba. A rendelet 1925. szeptember 24-én kelt. A végrehajtás határideje 1925. december 31. volt. Baranyában zömmel 1926 első felére készültek el az összeírásokkal. Június 26-án küldte el az alispán a belügyminiszteri példányokat Budapestre.

5 A rendelet kimondta, hogy a népesség összeírásánál az 1920. évi népszámlálás eredményeit kell felvenni. ,,Ha pedig a népesség számában jelentékeny eltolódás állott be, erre a körülményre — a valószínű számadatok közlése mellett — szintén utalni kell."

0 Az utasításnak csak két község tett eleget: Pécsdevecser és Rácpetre jelezte, hogy 1920-ban mennyi volta lakossága és 1926-ban mennyi. A többi község kimutatásából hiányzik a jelzés, annak ellenére, hogy mindegyik az 1926-os állapotot rögzítette. A megye nemzetiségi összetételének pontos meghatározása ez alapján nem lehetséges, mivel nyolc község nem küldte el az alispáni hivatalnak a „tájékoztató lapokat". Ezek a 'következők: Gyód, Kökény, Ócsárd, Regénye, Somberek, Személy, Szőke, Szőkéd. További hét község pedig nem töltötte ki a nemzetiségi megoszlást feltüntető rovatokat: Bükkösd, Gorica, Ivánbattyán, Kistapolca, Kórós, Mólom, Sámod. A kutatónak természetesen rendelkezésre állnak olyan források, amelyekből ezt pótolhatja, kiegészítheti. Több esetben számszaki hibák fordulnak elő és több, vagy kevesebb lélekszámot találunk a nemzetiségi megoszlásnál, mint amennyi a tényleges összlakosság száma: pl.: Bosta, Hetvehely, Komló, Lothárd, Magyarhertelend, Matty, Szebény, Szentlőrinc, Virágos esetében. Ezt a tényt minden községnél jegyzetben közöljük. A vallásról készült kimutatásokat is közreadjuk, mert a nemzetiségi rovatoknál nem tüntették fel előre a szerbeket. így többször előfordult, hogy az egyéb rovatba kerültek bejegyzésre. Itt viszont nem minden esetben írták oda, hogy szerbekről van szó. Ebben az esetben csak a vallási táblázattal való összehasonlítás ad kellő eligazítást. Itt is előfordul, hogy számszaki hibák fordulnak elő. A jegyzetben minden esetben megtalálja az erre való utalást a kutató. //. ,,Szoc/'á//s felmérési adatlapok" (1938.) A gazdasági válság után mind égetőbbé vált Magyarországon a „szociális kérdés" megoldása. A harmincas évek második felében már számos rendelkezés és jogszabály lépett életbe, amely a szociális feladatok megoldását támasztotta alá. Ezeknek a rendelkezéseknek a sorába tartozott az a belügyminiszteri rendelet is, amely 1937-ben minden megyében közjóléti alap felállítását írta elő abból a célból, hogy az „intézményesen megszervezett közjóléti tényezők figyelemmel kísérhetik a vármegye népének közjóléti állapotát, tiszta képet nyújthatnak a való helyzetről".

7 Ennek a rendeletnek az alapján hozta meg azt a határozatát Baranya vármegye közgyűlése, melynek indokolásában hangsúlyozták, hogy a „vármegye területén, különösen a kis- és nagyközségekben, az általános népvédelem, tehát ai közjó előmozdítása érdekében mindazok az intézkedések megtörténjenek, melyek a helyi viszonyok alapján célszerűek és szükségesek".

8 Ahhoz viszont, hogy a közjóléti alap meg tudjon felelni feladatának, fel kellett mérni a községek szociológiai helyzetét. Megyénkben 1938 harmadik negyedében, 1939 elején indultak meg a felmérések, amelyek kiterjedtek minden községre. A fel-