Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)

b) Peterd községnek 601 lelket kitevő lakossága a jó magyar érzelmű 112 német kivételével magyar, és éppen ezen magyar községben levő 60—70 tanköteles alig részesül megfelelő oktatásban azért, mert a róm. kat. felekezet is - és az ev. ref. is tart fen felekezeti iskolát, de ahhoz mindenik felekezet kicsiny, hogy megfelelő iskolát és előírt képesítéssel bíró tanítót tarthasson, minek az a következménye, hogy hol az egyik, hol a másik — hol pedig mindkét iskola — megesett már, hogy teljes egy évig - tanító nélkül áll, a tankötelesek pedig nem tanulnak és nem tudnak semmit. Ezen iskolák egyesítése vagy államosítása érdekében évekkel ezelőtt eredménytelenül foganatosított eljárásaim során arról győződtem meg, hogy az ev. ref. felekezet a községi — vagy állami iskola létesítésébe beleegyezne; de a róm. kat. felekezet akkor még erről tudni nem akart, ma azonban arról értesülök, hogy már ezek is hajlandók lennének erre. Ezen községben egyedül az itteni törekvő magyar lakosság gyermekeinek kellő nevelése érdekében tartanám szükségesnek az állami iskola felállítását, természetesen a jelenlegi két felekezeti iskola megszüntetése mellett. 3. Harmadrendű sürgősséggel a) Nagybudmérban és b) Mecsekszentkúton vélném állami iskola felállítását. Ugyanis a) Nagybudmér község lakásainak száma 526 ebből magyar 7, német 311, szerb 208. A községnek majdnem minden lakosa beszél németül és szerbül, de magyarul beszélni alig tud néhány ember. Van jelenleg 66 tankötelese, ezek az ottani ró. kat. felekezeti — és a gör. kel. felekezeti iskolába járnak, A magyar nyelv mindkét iskolában tanítva lesz ugyan, — de, amint erről meggyőződtem személyesen, igen csekély eredménynyel úgy, hogy azt a kevés magyar nyelv tudást, mit a gyermek az iskolában elsajátít, otthon a családban rövid idő alatt elfelejti. Az itt felállítható állami iskola igen jó hatással lehetne a szomszédos német ajkú községekre (Kisbudmér, Kiskassa) és a szerb ajkú Borjád községre is. Csakhogy ez érdemben előzőleg a községbeli két hitfelekezettel volna a tárgyalás megejtendő. b) Mecsekszentkut, a járás észak nyugati sarkán, a Mecsekhegy egy mély szakadékának oldalán épült 179 rom. kat. kat. vallású és német ajkú lakossággal bíró — egészen félreeső kisközség. Lakossága 2 család kivételével — mind kőmíves, kik leginkább Pécsre járnak munkába. Itt 23 tanköteles gyermek van, de iskola nincsen, ezen tankötelesek közül 9, a 7 km távolságra levő Pécs városba jár, szakadékos hegyi utakon — iskolába. 14 tanköteles pedig iskolába egyáltalán nem jár. Ugyanis az ezen községbeli tankötelesek, az 5 km távolságra levő Ráczvárosra vannak beiskolázva, de ide, részint az 1 tanítás iskola túltömöttsége, részint a nagy távolság és rossz hegyi utak miatt — be nem járhatnak és így tanítás nélkül vannak. Maga a lakosság pedig szegény kis házasókból áll, kik bármily szerény iskolát iétesíteni képtelenek. Igaz ugyan, hogy ezen kisközség legközelebb van Magyarüröghöz (2,5 km). De Magyarürög kisközségben iskola nincs, ez Ráczváros kisközséggel tart fen közösen iskolát, mely ezen ráczvárosi 1 tanítás községi iskolába jár még néhány Ráczvároshoz közel levő Pécs külvárosi tanköteles is, úgy, hogy ezen iskola állandóan túltömött és ez az egyik oka, hogy az 5 km távolságra eső Mecsekszentkut községből - a rossz hegyi utakon a gyermekek ide bejárni nem tudnak. Az is igaz, hogy Ráczváros, Magyarürög és Mecsekszentkut községek közt Magyarürög lenne a megfelelő központ, mert ez úgy Ráczvárostól - mint Mecsekszentkúttól 2,5 km távolságra van. De, ha Magyarürögön állíttatik fel állami iskola, mi történik a ráczvárosi községi iskolával, mert ezen csupa kisebb iparos- és kereskedőkből álló lakosság, melynek csak belsősége van, kültelke nincsen, a ráczvárosi községi iskolát önerejéből (Magyarürög hozzájárulása nélkül) fentartani nem képes. — Ráczváros pedig nem hiszem, hogy hajlandó lenne tanköteleseit Magyarürögbe beiskoláztatni, akkor inkább a 3 km-re fekvő Pécs szigeti külvárosi iskolába küldené azokat. Mindez azonban csak az itt nevezett 3 kisközséggel megejtendő helyszíni tárgyalással lenne megállapítható, amire azonban, a tűzött határidő rövidsége miatt - ezúttal érkezésem nem volt. Az itt javaslatba hozott állami elemi iskolákra vonatkozólag felkívánt rovatos kimutatás két példányát tiszteletteljesen felterjesztem és a közvetlenül szerzett tapasztalataimra, — valamint a kimutatásba foglalt biztos adatokra alapított ezen javaslatomat Méltóságod szíves pártfogásába ajánlom. Pécs, 1906. deczember hó 27. Waniss Sándor főszolgabíró (Tisztázat.) Bm. L. Főisp. ált. ir. 14/1907.