Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)

A Mohácsi Járás főszolgabírójának jelentése a lőispánnak a hatósága alatti területen létesítendő állami elemi iskolákról és a nemzetiségi viszonyokról Fóispár Ur! A tárgybeli ügyben m. é. december hó 18-án szóval és majd m. é. december hó 24-én fönti sz. a. tett előterjesztéseim fonalán érdemleges jelentésemet a következőkben teszem meg : 1. Minthogy a vallás- és közoktatásügyi minister úr intézkedése folytán az országos m. kir. statisztikai hivatal részéről összeállított és általam Méltóságodnál rövid úton megtekintett jegyzékben azoknak a baranyavármegyei községeknek, amelyekben állami elemi népiskolák volnának fölállítandók, a járásombeli községek közül egy sincs fölvéve; minthogy az e részben újból szerzett és a múltban már lefolytatott ily irányú tárgyalások eredménytelenségéve! is igazolt tájékoztatás szerint a már meglevő rk. hitfelekezeti iskolák állami kezelésbe vételéhez az illetékes egyházmegyei főhatóság hozzájárulása nem remélhető: a szükséges tárgyalásoknak és intézkedéseknek ebben az irányban való megindítását — föntidézett számú rendeletének 2. pontjára való figyelemmel is — mellőztem. 2. Van azonban a mohácsi járásban, nevezetesen Mohács nagyközségben egészen különleges helyzet, a mely - úgy látszik — az országos m. kir. statisztikai hivatalnak a figyelmét elkerülte, amelyre tehát — megragadandónak vélve a most kedvezően kínálkozó alkalmat — vagyok bátor Méltóságodnak és Méltóságod útján a vallás- és közoktatásügyi minister úrnak nagybecsű figyelmét felhívni: Ez a különleges helyzet egyfelől a mohácsi szőllőhegy —, másfelől az u. n. Margittasziget viszonyaiban rejlik és bizony föltétlenül alapos és gyökeres megoldást követel. a) A meglehetősen benépesült különösen a szőllők fölújulása óta sűrűbben lakott és Mohács nagyközséghez tartozó hegyvidék szerteszét fekvő lakosainak távolsága a községtől 4—10 km között váltakozik. Itt a tankötelesek száma: 51. b) A szétszórt tanyákkal és telepekkel sűrűn lakott Margittaszigeten az összes tankötelesek száma: 313. Ezekből a pécsi püspöki uradalom pusztáján levő uradalmi magániskolába jár 56, marad tehát kellően és teljesen be nem iskolázható: 257. Ezek közül a községhez legközelebb fekvő tanyákról bejárhat — kedvező idő s a Dunán való közlekedés lehetősége esetén 40-50; marad tehát teljesen iskolázatlan még mintegy 207. Nem tekintve azt, hogy úgy a hegybeli, valamint a szigetbeli tankötelesek teljes mértékű befogadása a községben levő iskolákba férőhely hiányában lehetetlen, nem lehetséges ezeknek beiskolázása a nagy távolság és az időjárás viszontagságai miatt sem. Ezen a lehetetlen és teljesen tarthatatlan állapoton nézetem szerint akként lehetne és illetőleg kellene segíteni, ha 1. a szőllőhegyben, a hegyvidéknek mintegy a középpontján, a róm. kath. kápolna mellett egy, 2. a szigetben pedig a mellékelt térképen színes körökkel megjelölt helyeken három állami iskola állíttatnék föl. Bízvást remélem, hogy Mohács nagyközség hagyományos áldozatkészségéhez képest szintén hozzá fog járulni ennek a szent célnak a megvalósításához; de egyedüli megoldására ennek az égető kérdésnek nem képes. A midőn a vonatkozó kimutatást két egyenlő példányban, a térképet és adatjegyzéket pedig 1—1 példányban csatolom, kérem Méltóságod hatékony közbejárását. Mohács, 1907. január 7. Szinkovich Károly főszolgabíró (Tisztázat.) Bm. L. Főisp. ált. ir. 14/1907.