Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)

7898. május Baranya vármegye alispánjának kimutatása a VKM részére az 1898. évben szervezésre kerülő állami népiskolákról Lakosságszáma Minő körülmény teszi A község neve összesen magyar nem szükségessé az állami magyar elemi iskola szervezéséi: 1. 2. 3. 4. 5. A) Azon községek amelyekben a magyar elem kisebbségben van és ezek számára nincs a községben magyar tannyelvű, jó népiskola. Áta 335 30 305 nemzetiségi szempontból Baar 799 50 749 magyarosodás szempontjából Babarcz 1507 174 1333 ref. hitközség saját erejéből iskolát fenntartani nem képes község gyorsabb magyarosodása Barátúr 248 9 239 magyarosodás szempontjából Borjád 913 26 887 3 gyenge iskola helyett egy magyar tannyelvű áll. iskola volna állítandó Dárda 2720 550 2170 a. ) 2 gyenge iskola helyett egy jó állami iskola b. ) járási központ Devecser 313 2 311 magyarosodás gyorsítása Doboka 186 3 183 A község szegénysége Dráva856 52 804 két tannyelvű iskola Szentmárton helyett, egy jó áil. iskola Eugenfalu 367 5 362 község szegénysége és tannyelv magyarrá tétele Fazekas Boda 420 32 388 dettó Féked 802 14 788 a) oszt. tanítói áll. rendesen üresen áll b) község gyorsabb magyarosodása Geresd 778 122 656 csak egy tanterem van 1 tanítóval, iskolai tannyelv nem magyar Godisa 407 94 313 német magyar tannyelv Gödre 1096 177 919 a község végtelen szegénysége Hásságy 561 62 499 német magyar tannyelvű Hidas 2813 197 2616 a) tisztán magyarosodás szempontjából b) község nagy szegénysége Jánosi 473 87 386 német tannyelv lllocska 642 21 621 két gyenge iskola helyett 1 áll. iskola