Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)

1. 2. 3. 4. 5. Iván Dárda 532 3 529 két gyenge iskolo helyett egy jó áll. iskola Kaán 381 33 348 német magyar tannyelv Kassa 822 128 694 a) német magyar tan. — nyelv b) még egy tanítói áll. szervezése Kácsfalu 2282 106 2176 nemzetiségi szempontból Kassád 717 60 657 magy. horvát tannyelv szociális jelenségek Kátoly 704 36 668 három tannyelv Kéménd 1292 36 1186 magyarosodás szempontjából Kis Budmér 351 4 347 nemzetiség szempontjából Kis Dárda 281 2 279 magyarosodás Komló 427 182 245 dettó Korpád 222 34 188 magyarosodás és szegénység Köblény 516 2 Ji4 magyarosodás szempontKöblény jából Kökény 645 65 580 dettó Kövesd 499 23 476 dettó Lancsuk 2230 388 1342 a szerb anyanyelvűek érdekébűn Laskafalu 1369 33 1336 magyarosodás Lipova 1067 8 1059 nemzetiségi szempontLipova ból Liptód 943 14 929 két gyenge iskola heLiptód lyett egy jó állami iskola Lőcs 1133 160 973 3 tannyelv, nemzetiségi szempontból Magy. Boly 1375 256 1119 3 gyenge iskola helyett Magy. Boly egy jó állami iskola Magy. Soros 456 92 364 nemzetiség szempontjáMagy. Soros ból Maiss 1921 40 1881 magyarosodás szempontjából Maráza 679 228 451 két gyarló iskola helyett egy jó állami iskola Marocz 456 9 447 magyarosodás Mekényes 1244 64 1180 dettó Monostor 1684 106 1578 nemzetiségi érdek Monyorod 602 20 582 dettó Nagy Ágh 570 116 454 magyarosodás Nagy Budmér 571 3 568 nemzetiségi érdek Nagy-Hajmás 1161 274 887 magyarosodás Nagy Nyárád 1954 413 1541 magyarosodás gyorsíNagy Nyárád tása Nádasd 2819 180 2369 község szegénysége Németi 380 71 309 két község együtt tart iskolát (Németi és Szalánta) Német-Mórok 466 17 449 magyarosodás gyorsítáNémet-Boly 3032 227 2805 magyarosodás szempont-