Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)

deklődnek. A minisztérium az újabb felmérésekről készítendő jelentéseket 1906. decemberére kérte. A minisztériumi leirat utalt arra, hogy a korábbi felterjesztéssel szemben milyen községek esetében nem kell javaslat az iskola államosítására, vagy új állami kezelésű iskola felállítására. Ilyen esetek: 1. ha a felekezeti iskola a törvényes követelményeknek jól megfelel, 2. ha a magyar nyelv tanítása eredményes, 3. ha az iskola mérete olyan, hogy a mindennapi iskolások elhelyezhetők teljes számban, 4. ha a hazafias szellemben való nevelés biztosítva van, 5. ha kevés a mindennapi iskolára kötelezett, de gyenge felekezeti iskola fennáll, 6. ha az egyházmegyei főhatóság ellenállására kell számítani az adott községi vagy felekezeti iskola államosítása esetén. Ezen általános elveken kívül a minisztérium konkrét baranyai szempontokra is utalt, amelyeket a felmérésnél figyelembe kellett venni. Ezek már jelzik a felmérés és a jelentés politikai tartalmát, a nemzetiségi iskolaügy iráinti érzékenységet, figyelmet. Ezek a következők: 1. nyelvi, vallási megoszlás, 2. milyen a magyar nyelv tanításának eredménye?, 3. különös figyelemre javasolta a Dráva mentén fekvő községeket, amelyeket szintén nemzetiségi szempontból emelt ki. Ezek mellett a politikai szempontok mellett szerepeltek kifejezetten hasonló súlylyal a gyakorlati megvalósítást szolgáló kérdések: 1. Tankötelesek száma, 2. Lakosság száma, 3. tantermek száma, 4. hány tanuló szorul ki az iskolából a tantermek kevés száma miatt, 5. a tanerők helyzete, száma, 6. tankötelesek száma hogyan oszlik meg osztályonként, felekezetenként. Végül a jelentésnek térképet kellett tartalmaznia, amelyen a javaslatba hozott államosítást, illetve az új állami iskolákat (színes irónnal bejelölve a nyelvi viszonyokat) kellett ábrázolni. A miniszteri leirat alapján készült főispáni körlevél már teljes nyíltsággal utalt arra, hogyan fogta fel a megyei vezetés a központi leirat szellemét, a megyében tervezett és az előkészítés stádiumába került elemifokú iskolák államosítási munkálatairól. 1906. december 12-én valamennyi járási főszolgabíró igen növid határidőre, december 25 (!) jelentést kellett készítsen hatósága területén számbavehető államosítási munkálatokról. Mint későbbi dokumentációink mutatják, többségük a munkákat elvégezte, de mind az alispán, majd a főispán módosításokat tartott szükségesnek. Az államosítás kétség kívül korszerű törekvés volt. Ott ahol nem voltak iskolák, különösen jelentős lépésnek számított a kormányzat iskolaalapító terve. A főispán körirata azonban arra is rávilágít, hogy milyen politikai koncepció jegyében indult a megvalósítás útjára. Célszerűnek tartom tehát nagyobb részletességgel Benyovszky levelét idézni : ,, . . . Általános irányadó szempontokul való szemelőtt tartás végett megjegyzem, hogy az állami iskolák szervezésére kijelölt községeknél, elsősorban a vármegyének azon része veendő tekintetbe, amely Verőce vármegyével határos, vagy ahhoz közel esik, másodsorban fontossággal bír az állami iskolák létesítése azon községekben, melyek a siklósi, pécsi, szentlőrinci járások nagyobb részéből alakuló magyar nyelvterületnek határán és ahhoz közel feküsznek, ahol tehát az állami iskolák révén a magyar nyelvterület kiterjesztésére lehet számítani, végül harmadsorban a járásba tartozó azon népesebb községeket lehet említeni, melyekben az állami iskolák létesítése azért volna kívánatos, mert a magyarság száma az utolsó 10 év alatt hanyatlást mutatott, s emellett az államosítást ezen községeknek földrajzi helyzete (fontos állami közút melletti fekvése), s kulturális vagy adminisztratív je-