Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)
TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)
lentősége is indokolja . . . " 3 Utalt végül a főispán arra is, hogy nemcsak azokat a községeket kell megvizsgálni a fenti nyelvi magyarosítás concepciója alapján, amelyeket a körlevél mellékletében az adattár felsorol, hanem a járás vezetői által is javaslatba hozhatókat és amelyekben az államosítás vagy új állami iskola felállítása e célt szolgálná/' A munkálatok megindulásánál már látszott, hogy a felmérésre adott idő túl rövid. A jelentések nem érkezhettek be. December 21-én a VKM sürgetésére válaszolva a főispán hangsúlyozta, hogy különösen a mohácsi járási viszonyok alapos vizsgálata igényel nagyobb időt és ezért 8 nap haladékot kért. 5 A beérkezett jelentések alapján végül 1907. január 1ó-án készült el a főispán összefoglaló főjelentése a VKM részére. A jelentés végeredményben a főszolgabírók vizsgálatát elfogadva a statisztikai hivatal által javasoltakon túl, vagy azokkal szemben, számos helyen állami iskola alapítását hozta javaslatba. I. rendű sürgősséggel a Baranyavári járásban: Dárda, Kiskőszeg, Újlaskafalu területén, A Mohácsi járásban: Margitta Szigeten, ahol egyáltalán nem volt iskola. Pécsváradi járásban: Véménden, amely teljesen német lakosságú falu volt. A Pécsi járásban: a sokac lakosságú Szalántán terveztek iskolát. A község tanulói valaimennyien a szomszédos Németibe jártak. A Siklósi járásban: Beremend, Petárda, Torjánc, zömében délszláv lakosságú falvak, Vókány kizárólag német falu számára tervezték az állami iskolát. II. rendű sürgősséggel a Baranyavári járásban: Jenőfalva, Kácsfalu, Bolmány nemzetiségi lakosságú falvak számíthattak állami iskolára. Mohácsi járásban: a Mohácsi Szőlőhegyen a kápolna mellé tervezték az új állami iskolát. A Pécsváradi járásban: a két legjelentősebb német községben Püspöknádasdon (Mecseknádasd) és Hidas állami iskolájának lett a feladata a nyelvi magyarosítás. Pécsi járásban: Nagybudmér és Kökény, a Siklósi járásban: Alsószentmárton, Ivánbatytyán, Kisjakabfalva, Németpalkonya, Villánykövesd nemzetiségi lakosságú falvakba terveztek állami elemi iskolát. A Szentlőrinci járásban: a német lakosságú Ibafa az egyetlen község, amelybe állami iskola tervezését szorgalmazták. III. rendű sürgősséggel: a Pécsváradi járásban: Pécsvárad, Pécsi járásban: Peterd, Siklósi tárásban: Kásád, Hegyháti járásban: Ráckozár, Mekényes helységekben támogatta és tartotta szükségesnek a főispán az állami iskola létesítését. Mind a felmérések, mind pedig a tárgyalások a közigazgatási hatóságok részéről nagy tapintatot igényeltek. Az egyházi tényezők féltékenységgel vegyes bizalmatlansággal szemlélték az államosítási munkálatokat. Ennek több oka is volt. A felekezeti iskolákban teljesen háttérbe szorultak az etnológiai kérdések. Az egyház a felekezeti béke érdekében rendkívül vigyázott arra, hogy a nyelvkérdésben se fakadjanak ellentétek a katolikus magyar, délszláv és német lakosság között. Ezt a liturgiában a Cononica Visitációk még a 18. század elején szankcionálták. S bár a század kilencvenes éveiben egyre másra kérik a visitációban lefektetettek megváltoztatását, mégis sikerült általában a nemzetiségi ellentéteket elsimítani, amelyek a nyelvi magyarosítás során jelentkeztek. Az álami iskolákban a magyar nyelv tanítása és az erőteljes nacionalista nevelés karakterisztikusan bontakozott ki. A felekezeti iskolákban ezzel szemben türelmesség, vagy inkább a kérdés megkerülése volt gyakran a jellemző. Több miniszteri leirat, de maga a főispán is figyelmeztette a járási hatóságokat, valamint az államosítási akcióban résztvevőket az egyházi hatóságokkal kapcsolatos tárgyalásokon a körültekintő és méltányos magatartásra. Ennek ellenére több ponton affér keletkezett. A pécsváradi járás főszolgabírójának kellett igazoló jelentést készítenie, mert a pécsi püspökség bevádolta a VKM-nél. 1907. január 3-án kelt Tóth államtitkár leirata a következőket tartalmazza :
