Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)

Iskolaállamosítási akciók 1398-ban

1 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1898-ban és 1906-ban indított újabb szervezőmunkát az elemi iskolák államosításáért. Mindkét akció során az oktatásügy modernizálását, valamint a magyarosítást tartalmazó koncepció került előtérbe, amelyet a helyi közigazgatási hatóságok is szorgalmaztak. Az iskolák államosítását, illetve állami iskolák létrehozását elsősorban nemzetiségi többségű vagy tisztán nemzetiségi lakosságú falvakban tervezték és támogatták. A magyar lakosságú falvakban új állami iskolák megszervezése aránytalanul kevesebb volt a baranyai tervezetekben is. Az államosítást, illetve az állami iskolák megszervezését Wlassics Gyula vallásos közoktatásügyi miiniszter 1898. január 26-án a megyékhez intézett leirata indította el, amely csaknem azonos azzal a nyilatkozattal, amelyet a miniszter 1897. február 26-i parlamenti ülésen tett az ,,állami elemi népiiskolák elhelyezésénél követendő irányelvek" címen, válaszolva a sajtóban igen figyelemre méltó írásokra, kritikákra, amelyeket egy-két kiváló publicista az elemi népoktatás kézbevételéről írt. A korabeli sajtóban kialakult vélemény különbözött a kormányzat tervétől. Sokan úgy vélték, hogy ahol a magyarság nagy tömbben él, ott kell létrehozni az állami elemi iskolákat, s így az attraktív erőhöz jut. Mások szerint a nemzetiségi vidékeken kell létrehozni az állami elemi népiskolákat s ezzel ,,védjük, óvjuk a szétfoszlástól a kisebbségben lévő magyar elemet..." A miniszter leiratában ezzel szemben a következőket fejtette ki: ,, . . . Azt gondolom, — írta dr. báró Fejérváry Imre főispánnak —, hogy az igazság a középen van. Egyik irányt sem szabad hagyni túlsúlyra vergődni, de párhuzamosan kell eljárnunk. Ott, ahol a magyar elem nagy attraktív erővel rendelkezik, ott a magyar elemnek kell a hóna alá nyúlni . . . Viszont a magyar kisebbséget is támogatni kell mindazon helyeken, a hol nemzetiségek közé került." Tekintettel azonban arra, hogy a miniszter pontosan tudta mennyi anyagi erő áll rendelkezésre egy államosítási program megvalósításához, gyorsan hozzátette: ,,. . . csak olyan helyeken szervezünk állami népiskolát, ahol arra állami és kulturális szempontból valóban szükség van, s a hol a helyi viszonyok bizton remélni engedik, hogy az állami iskola életképes és virágzó leend ..." A kormányzat koncepciójának tartalmát Wlassics leirata azoknál a kérdéseknél részletezi, amelyek a helyi közigazgatási hatóságok számára az államosításra alkalmas helységek viszonyainak vizsgálatát rendelte el. A községek kulturális és etnológiai helyzetét kellett vizsgálat alá venni a következőképpen: (A feladatok sorrendje egyben azok jelentőségét kívánta aláhúzni.) 1. Melyek azok a községek, amelyekben a magyar elem kisebbségben van és ezek számára nincs a község iskoláiban magyar tannyelvű iskolai? 2. Szemügyre veendők azok a községek, amelyekben a magyar lakosság van többségben, de nincs nekik jó magyar tannyelvű iskolájuk. 3. Vizsgálatot rendelt el a leirat azokban a helységekben is, ahol tiszta magyar nyelvű lakosság élt, de a felekezeti vagy a községi iskolája korszerűtlen és a „virágzó népoktatás nincs biztosítva." 4. Leggondosabb felmérést rendelt el azokban a tiszta nemzetiségi lakosságú községekben, amelyekben kérték a magyar nyelvű tanintézet felállítását, sőt arra pénzügyi támogatást is kilátásba helyeztek az állami iskola felállítása esetén.