Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)

A leirat ezt követően igen részletesen a községek részéről várt támogatást sorolja fel. Ezek a következők: biztosítson lehetőleg telket az építéshez, pénzt a tanítói javadalmazáshoz, karbantartáshoz, fűtésihez. Mindezek az elvárások már előrevetítették az államosítási akciók sikertelenségének jövőjét. A községek vagy nem akartak hozzájárulni, de döntő többségük nem is rendelkezett olyan alappal, amely az új iskolák, vagy a leromlott régi felekezeti, illetve községi iskolák modernizálásához elégségesek lettek volna. A főispán a leiratot az alispánnak és Pécs város polgármesterének küldötte meg. A VKM által adott egyhónapos határidő azonban túl rövidnek mutatkozott. Hónapokon át a sürgetések tucatja eredménytelen maradt, a megyei Viszonyok felmérése késett. Fél év alatt készült el a megye teljes felmérése, amely a népiskolán oktatás 19. század végi állapotát is bemutatja, de különös élességgel világít rá a megyei nemzetiségi népoktatásügyre. Az első szembetűnő jelenség az volt, hogy a magyarosítás alig hagyott nyomot a baranyai német, horvát, szerblakta falvak kultúrájában. A felmérést a nemzetiségi iskolaügyről, valamint a népoktatás államosításának feltételeiről egyrészt az alispán végezte el úgy, hogy a főszolgabíróságok útján a községi képviselőtestületeket utasította az információk elkészítésére. A királyi tanfelügyelőség pedig az iskolaszékeket kérte fel a munkálatok elvégzésére. A megvizsgált megyei községek valamint Pécs város oktatásügye azt bizonyította, hogy új népiskolák nyitása- a legsürgősebb feladatok közé tartozik. Az állam szűkmarkúsága, valamint a községek képviselőtestületeinek többnyire elutasító álláspontja azonban már a felmérések idején, 1898. január 5—május 31. között azt jelezte, hogy e nagy feladat pénzügyi alapjának megteremtésére egyik fél sem mutat megfelelő hajlandóságot. Az alispán és a tanfelügyelőség értékelésében különbségek mutatkoznak, hasonlóképpen másképpen ítélték meg az állami iskola létrehozásának szükségességét a felmérést végző megyei szervek, vagy járási főszolgabírók, illetve az érdekelt helységek vezetői. Ennek ellenére Baranya községei közül 40 részleges hozzájárulást jelentett be. Az iskolai alapvagyont, mások téglát, megint mások ingyen telket és ,,társadalmi munkát" ajánlottak fel az iskola létesítéséhez. E falvak döntő része nemzetiségi lakosságú volt. Valamennyi baranyai község nyilatkozata beérkezett az év közepére. Ezekből látható, hogy hittek abban, hogy csupán modernizálási törekvés húzódik meg az akció mögött, s a féltékenyen őrzött anyanyelvi oktatáson nem esik csorba az állami iskolában sem, ugyanakkor igen sok nemzetiségi lakosságú faluban a szülők a magyar nyelvű oktatás mellett álltak ki, vagy az erőteljesebb magyar nyelvtanítást is helyeselték. Akadtak olyan községek is, ahol tiltakoztak minden olyan kísérlet ellen, amely állami népiskola felállítását szorgalmazta a meglévő felekezeti helyett. Az egyházi iskolafenntartók idején megszokták, hogy az iskolaüggyel nem kell törődniük. Egy modern új állami iskola létrehozásával azonban egyrészt anyagi gondjaik is megnőnek, s beleszólásukat elvesztik az iskola ügyeiben. Az iskolaszék is állást foglalt, amelynek az elnöke rendszerint a plébános volt, de a döntő szót mégis a községi képviselőtestület, illetve a bíró mondta ki. Az államosítás ugyanis együtt járt a költségrészletek vállalásával, s ebbe az iskolaszék nem szólhatott bele. Pécs városában a polgármester végeztette el a felméréseket és olyan vélemény alakult ki, amely szerint az összes népiskolát államosítani kell. Halványan a modernizáció gondolata is meglelhető a polgármester véleményében, döntő azonban a nemzetiségpolitikai szempont. Majorossy polgármester felterjesztésének indoklása rendkívül jellemző a korabeli városi vezetés gondolkozására, nemzetiségpolitikai 29 B. Helytörténetírás 1980