Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Szita László: A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906)

1868-1880. közötti 1881-1907 közötti években években Vármegye —; ; ; ; ——;—~— alapított állami népiskolák (tanítóképzői gyakorló iskolák száma) Torontói 4 83 Trencsén 9 44 Túróc 10 15 Udvarhelyi. 1 44 Ugocsa — 22 Ung 5 64 Vas 16 27 Veszprém — 5 Zala 10 39 Zemplén 9 52 Zólyom 5 22 ÖSSZESEN : 217 1939 Az állami iskolák létrehozásának adatai az első pillantásra láthatóvá teszik a tendenciákat, amelyek megszervezésüket, regionális elhelyezkedésüket magyarázzák. 1868-1880 között 21 vármegyében még egyáltalán nem hoztak létre állami iskoiát, noha kifejezetten nemzetiségi többség lakta vármegyékről van szó. A dualizmus válsága kibontakozásának, a nyelvi magyarosítási tendenciák erősödése időszakában, továbbá az elemi iskolákban a magyar nyelv kötelezővé tételéről szóló törvényt követően (1879), összefüggésben a nemzetiségek elleni általános politikával, az állami iskolák száma országosan megkilencszereződött. A legtöbb állami iskola Erdélyben (románlakta területen), valamint a Felvidék szlováklakta területein jött létre. Dél-Dunántúlon Zala vármegyében jelentős számú állami iskola esett nemzetiséglakta (Muraközi horvátok, Dráva melletti horvátok) területekre. Somogy megyében 12 elemi iskola volt, amelyből 8 Kaposváron jött létre. Baranya és Tolna mindössze 8 elemi állami iskolával rendelkezett. Igen fontos az iskolába beírt tanulók anyanyelvi megoszlása szerinti vizsgálat. Az 1906/7. tanévi adatok szerint 378 095 gyermeket Írattak be Magyarországon. Ebből: magyar anyanyelvű: 203 851 német anyanyelvű: 60 047 román anyanyelvű: 36 517 szlovák anyanyelvű: 49 636 szerb anyanyelvű: 23 282 horvát anyanyelvű: 5 581 rutén és vend anyanyelvű: 15 509 egyéb : 2 730 Nem magyar anyanyelvű összesen: 193 303 lélek. A nemzetiségi megoszlást jól mutatják e számok. A nemzetiségi származású tanulók az ország lakosságának csaknem 50%-át tették ki. Az 1868-1907 között létrejött állami elemi iskolák 70%-a nemzetiséglakta községekben jött létre. Ez országos szinten jól mutatja a dualizmuskori elemi fokú népiskolák szervezésének fő tendenciáját. A következőkben a baranyai iskolaállamosítási törekvéseket, azok tendenciáit, valamint dualizmuskori fejlődés elmaradásának okait keressük, s bemutatjuk azokat a megyében keletkezett iratokat, amelyek újabb adalékul szolgálnak az iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai összefüggéseihez.