Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Krisztián Béla—Timár György: Adatok a magyar—szlovák művelődéstörténeti kapcsolatokhoz (Papanek György)

rend eltörléséig (1733). De részt vettek a lelkészkedésben is.

35 A gimnázium nyolc évtizedes működése alatt több szlovák jezsuita tanított és lelkészkedett Pécsett,*

1 köztük Papanek Márton, akiről a trencséni jezsuita noviciátus anyakönyvében ez áll: Szlovák, született Kuklovon 1662. nov. 4., a rendbe lépett 1681. okt. 22., beszél szlovákul és magyarul.

1

' Papanek Márton végigjárt számos jezsuita kolostort, közben Nagyszombaton poétikát és retorikát tanított. 1690-ben itt adta ki a Szentföldről elégiáját „Prosopopeja Terrae Sanctae" címmel. Időközben nyelvismeretét gyarapította: Kanizsán horvát, magyar és német hitszónokként működött és részt vett a pécsi és szegedi missziókban. Szegeden halt meg 1713-ban.

18 Nemcsak a gimnázium tanárai és a szerzetesek hitszónokok között találunk szlovákokra. Sokkal számottevőbb a Pécsett és Baranyában működő egyházmegyés papság szlovák rétege. Anélkül, hogy a teljességre törekedhetnénk, lássunk ezek névsorából néhányat/*

1 Szentlőrincen működött (1724-1740) a nyitrai születésű Kucsera Jakab, aki szlovák ludimagisztert is hozott magával, Jesik Jánost/*

0 Kucsera két unokaöccse is működött a pécsi egyházmegyében. Az egyik Kucsera János (1780-tól) lelkész Szentlászlón, a másik Kucsera Anna fia Schulteti János kővágószöllősi plébános (1758— 1779). 1721-ben, 43 éves korában lépett pécsegyházmegyei szolgálatba az eddig szlovák vidékeken működő esztergomi főegyházmegyés Chitári János József. A turócmegyei születésű Jaduda Mihály, mint pécsegyházmegyés növendék tanult Nagyszombaton. 1725-től Pakson, 1731-től Hosszúhetényben működött a pécsi egyházmegyében. 1738-ban szlovák nyelvű halotti beszéddel búcsúztatta Czimeg Sándor paksi plébánost.'

1 A zólyommegyei Serfőző másként Záhora Márton három évig (1774-1777) működött Baranyában, majd visszatért az esztergomi főegyházmegyébe. A nyitramegyei Cigani Jakab egyike a pécsi teológia első növendékeinek. Egy ideig Horvátországban is működött, majd Olaszon plébános (1748—1772). Ennek bátyja volt Cigani Gábor szigetvári plébános (1734-1760). A pécsi kanonokok között is akadt szlovák származású. Trencséni születésű Bohus Imre (t 1739), Baranya 1721. évi vizitátora. Klimo püspök közvetlen környezetéhez tartozott Dezerczky másként Országh András (M788). Krtizza (Kerticza) Ferenc pécsi kanonok 1773-tól boszniai és szerémi címzetes püspök, nevével Pécs szabadalomlevelében is találkozunk/'

2 A pécsi egyházmegyében működő szlovák származásúak sorát még folytathatnánk.'"

3 A felsorolást kiegészíthetnénk a szlovák környezetből ideszármazott nem szlovákokkal és a szlovák környezetben tanuló pécsiekkel, baranyaiakkal/'

1 Mégis enynyi elég annak illusztrálására, hogy a 18. században milyen útvonalon fejlődött ki Pécs és Baranya szlovák kulturális kapcsolata. A szlovák értelmiségi réteg Pécsre és Baranyába áramlása eredményezte, hogy megyénk a 18. század második felében a szlovák kulturális életnek már nemcsak befogadója, de formálója is lehetett. Erre akkor került sor, amikor Pécs művelődésügye korabeli legjelentősebb fejlesztőjének, Klimo püspöknek műve már beérett. Klimo György ("1777) pécsi püspök ugyancsak szlovák származású, Nyitra megyében született. Kulturális tevékenységéről régebben is sok érdekeset írtak, számtalan adatot közöltek/'' Az utóbbi években, halálának 200 éves évfordulója idején, a Klimo irodalom jelentősen megsokasodott. Angyal Endre egy tíz évvel ezelőtt megjelent tanulmányában

/lf

' figyelt fel arra, hogy Klimo családjának „eredete, a pécsi egyházmegye nyelvileg vegyes lakossága: mindez belejátszik abba, hogy Klimo György püspökségének éveiben élénk érdeklődést mutat a szláv problémák iránt.