Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS DOKUMENTUMOK BARANYA MEGYE NEMZETISÉGEINEK TÖRTÉNETÉRŐL - Krisztián Béla—Timár György: Adatok a magyar—szlovák művelődéstörténeti kapcsolatokhoz (Papanek György)

Szalágyi könyvének negyedik kötete A magyar szlavisztikának első centruma alakul ki Klimo környezetében, a 18. századi Baranyában, olyan egyéniségekkel, mint Szalágyi István és Papanek György. A szlovák nemzeti eszmélés idején ugyanis Szalágyi indította el a szlovák eredetkérdéssel kapcsolatos vitát. A jellegzetesen barokk nacionalizmus jegyében megkezdett disputával kapcsolatos néhány kérdés körül azóta is gyűrűznek a vita hullámai, és voltaképpen még napjainkig sem csendesedtek el.

48 A vita elindítója Szalágyi István (Salagius) Klimo püspök környezetében kialakult pezsgő szellemi élet egyik jeles reprezentánsa 1739. december 22-én Mohácson született református szülőktől.'

9 Árvaságra jutván Beankovich Tamás hímesházi plébános vette magához. Szalágyi 8 éves korában katolizált. Középiskoláit Pécsett és Budán végezte, a teológiát Rómában. 1763-tól Klimo titkára, majd rövidesen tanár lett a pécsi teológián. 1790-től ka.nonok, meghalt 1796. október 27-én. Teológiai tanár korában kezdte írni könyvét ,,De statu Eccles'iae Pannonicae". A könyv teljes címe magyarul: „Salagius István pécsi pap, teológiai doktor hét könyve Pannónia egyházának állapotáról." Az első két könyv 1777-ben jelent meg „De statu civili Pannóniáé" és „De initiis religionis chHistianae in Pannónia" címmel (Pannónia polgári állapotáról és A keresztény vallás kezdetei Pannóniában). A következő négy könyv 1778-, 1780-, 1781- és 1784-ben, az utolsó, a hetedik pedig mint posthumus kötet 1800-ban. A bajorok és karanténok megtérése Szalágyi könyvének negyedik kötete függelékében. A 11. századi kódexből másolta és Szalágyinak kiadásra átengedte Koller József, a pécsi egyházmegye történetének meg írója