Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években
di valamennyi letartóztatandó gyanúsítottat is. 172 Feltételezhetően a gyanúsítottak a a velük szemben tanúsított jóindulatáért bajba került főbíró megmentése végett önként vetették magukat alá az eljárásnak. Erre és Balogh főbíró határozottságára utal az is, hogy március 30-án kéri a megyefőnököt, hogy a március 15-én önként jelentkezett kettő és az általa kegyelemben részesítettek közül a két legkésőbb letartózkodott gyanúsítottat, összesen tehát 4 személyt (heten voltak ekkor letartóztatva) haditörvényszéki elítélésükig ,,a sürgős mezei munkák tekintetéből ön jótállása mellett"-i szabadonbocsátását eszközölje ki.' 73 Kéri ezt Balogh akkor, amikor még saját sorsa is bizonytalan, hiszen Macchio tábornok csak április 5-én nyilatkozik, hogy bár a főbíró igazoló jelentésével egyáltalán nem mentette ki magát, mégis megszünteti a további eljárást, a különben tanúsított buzgó és eredményes eljárása miatt. 1 ''' Amikor a soproni katonai parancsnok lezárja Balogh ügyét, szinte ugyanakkor kéri a soproni „főispán" a megyefőnök útján Balogh nyilatkozatát arról, hogy miért, mi indokkal, kinek a felhívására, vagy meghagyására hagyta el március 3-án állomáshelyét és miért engedte szabadon a lefogott kicsapongókat. 175 Balogh megmarad főbírói állásában, de a sok huza-vona 17( ' arra inti a mundér becsületére egyébként is sokat adó megyefőnököt, hogy a katonaságot és a csendőrséget lehetőleg távoltartsa a közigazgatástól. A mohácsi csendőr-rácz összeütközés idején a soproni kormányzati kerület jelentést kér a m egy ef önöktől a csendőrség működéséről. Jelenteniük kell a megyefőnököknek, hogy február hónapban letartóztatottak közül mennyit fogtak el a pandúrok és mennyit a csendőrök, milyen hiányosságokat tapasztaltak a csendőrség eddigi tevékenységében, és arra is javaslatot kérnek a megyefőnöktől, milyen módon lehetne a csendőrség munkáján javítani, azt eredményesebbé tenni. A megyefőnök a kerület megadta szempontokat közli a járási főbírókkal és Pécs polgármesterével. Kéri egyben, hogy észrevételeiket és javaslataikat jelentsék. Mind a hét jáTÓSÍ főbíró őszintén, nyíltan, kertelés nélkül megírja véleményét a csendőrségrő!. 1 ' 7 A jelentések az alábbiakat kifogásolják: a) A csendőrség állománya szinte teljesen idegen; nem tudnak magyarul, horvátul és szerbül, nem ismerik a gondjaira bízott területet, még kevésbé a lakosság szokásait. így gyakran félreértések adódnak. (A magyarországi csendőrség törzsét a krakkói csendőrezredből hozzák át.) 1 ' 8 b) Nincs meg a kölcsönös bizalom a csendőrség és a lakosság között (ami a nyelvi nehézségekből is fakad, illetve, amit a csendőrség magatartása okoz.) c) A csendőrök csak nappal a falvakban és az utakon cirkálnak, de a magános épületek (malmok, tanyák, csárdák) tájára nem merészkednek. Ez abbó 1 ! is adódik, hogy nincsenek közvetlen függésben a közigazgatási hatóságtól, így a csendőr ott teljesítheti az előírt 24 órai szolgálatát, ahol neki tetszik. A 24 óra lejártát annyira mereven veszik, hogy előfordult az is, hogy a csendőr csak azért nem fogta el a rablót, mert szolgálata lejárt és abbahagyta az üldözést. d) A pécsi járás főbírája nyíltan megírja, hogy a csendőr haramiát még nem fogott el, mert „csupán békés helyeken jelenik meg". Szolgálatának csak formálisan tesz eleget: „a bíró könyvébe magát beírja, elmegy haza és a csendőrtanyán éjjel gond nélkül alszik". Ezért a csendőrség „mostani szerkezeténél fogva céljának tökéletesen meg nem felel". A pécsváradi főbíró is hasonló hangnemet használ, de még azt is hozzáteszi, hogy akkor sem tudna a csendőrség eredményt elérni, „ha volna is elszánt akaratuk és ügyességük". e) Egyedül Pécs város főkapitánya tartja „a városokra nézve igen célszerű és üdvös" intézménynek a csendőrséget. Indokul azt hozza fel, hogy a csendőrtiszt jól érti a dolgát, ésszerű parancsait ügyesen hajtatja végre. (Az az ember érzése a jelentés
