Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években
szabják. Mindezért a községeket a szálláskrajczár — gyalogosoknál napi 1, lovascsendőrnél napi 1,5 krajczár — illeti meg. A költségeket a csendőrőrs alá tartozó községek között kell megosztani. Geringer szerint ,,méltányosnak látszik, . . . hogy azon községek, melyekben a csendörségii laktanyák és szállások léteznek, az innen reájuk háramló különös oltalomért a költség fedezésében is nagyobb részt vegyenek, mint a többiek." Ezért ezek a költségek 1/10-ét egyedül viselik, a 9/10-et többi község. Baranya a felszereléseket a háziadó terhére szerzi be. (Kivéve Mohács esetét, ahol a város saját maga rendezi be a csendőrőrsöt, csak az ágyakat kapták a megyétől.) A mosatásra kötött szerződéseket a megyfőnök jóváhagyja, a költségeket a községi pénztárakból előlegezi azzal, hogy majd jegyzék alapján elszámolják. 159 A megye saját költségén köteles elhelyeztetni a csendőrség épületein — a 95 cm hosszú és 47 cm széles — fekete táblán fehér betűkkel a ,,Cs. kir. Csendőri 6-ik Ezred" szöveget magyarul és németül. 140 A csendőrség és a pandúrok közötti összeütközések elkerülése végett a pandúrokat 1850. október 1 — december 31 közötti időre a csendőrparancsnokság aiá rendelik és a közigazgatási tisztviselők csak a csendőrparancsnokság előzetes engedélye alapján vehetik igénybe a pandúrokat. 1 ''' A valódi ok nem annyira a hatásköri összeütközések elkerülése volt, hanem a pandúrok megismerése és az alkalmasak beléptetése a csendőrség kötelékébe. Ugyanis már július 26-án felhívják a pandúrokat a csendőrség kötelékébe való belépésre. Több kedvezményt is megcsillantanak nekik, hogy az átlépést vonzóvá tegyék. A ruházatért csak 50 %-os térítést fizetnek, ezt is egy évi részletben, az eddigi megyéjükben teljesítenek szolgálatot, őrsönként a nős átlépők egyikének felesége bent lakhat a férjével (nekik külön szobát biztosítanának) ,és fizetésük is magasabb. 1 '' 2 Ennek a felhívásnak Baranyában egyáltalán nem volt hatása - valószínű országosan is ez a helyzet — és a három hónapos időtartamú közös szolgálattól azt várták, hogy a pandúrok átlépését elősegíti majd. A közös parancsnokság alá rendelés kapcsán közlik ugyan a pandúrokkal, hogy nem kötelesek a csendőrség kötelékébe lépni, de a megyefőnöknek azt is jelzik, hogy a csendőrség kötelékébe maradni szándékozók közül az alkalmasakat a csendőrparancsnokság majd bejelenti a megyefőnökség nék. A megyefőnökség nemcsak a pandúroknak a csendőrparancsnok alá rendeléséről intézkedik (pl. az összes pandúrt berendelik szeptember 30-ára a megyefőnöki hivatalhoz, a pandúrokról, a megyehuszárokról, a hajdúkról a kért jegyzéket elkészítik), ha nem a — hirtelen megszaporodó — kilépők helyett sem vesznek fel újakat. 143 Előfordult a három hónapos időszak alatt is, hogy a meghalt pandúr helyére azzal az indokkal nem veszik fel a főbíró által javasoltat, mert az ,,a csendőrök közé beállani nem akar". 144 A csendőrség viszont nincs megelégedve a pandúrok magatartásával. A megye ezért kéri a csendőrségtől az „alkalmatlanok" névjegyzékét, jelezve, hogy ezeket „esetleg" megyei állásra alkalmazzák. 14j Mindez arra utal, hogy a megyefőnökség nem bízik abban, hogy a pandúrok január elején ismét visszakerülnek a megyéhez. Január 1-én mégis visszakapja a megye a pandúrokat, de szűkítik a pandúrok működési körét. Őrjáratra csak a dárdai járásiban és a hegyháti járás egy részén használhatók, mert itt csendőrség még nincs. Feladatuk a többi járásban a rabok őrzése és kísérése, a levélhordás és az adóbehajtáshoz ők adják a karhatalmat. 140 A főispán ugyanekkor úgy intézkedik, hogy csak a legalkalmasabbak és jó viseletűek tarthatók meg, 147 majd előírják, hogy öt járásban 6—6 pandúr maradhat csak
