Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1980. (Pécs, 1981)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK BARANYA MEGYE FEUDÁLIS ÉS KAPITALISTAKORI MEZŐGAZDASÁGÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL - Fűzi János: Megjegyzések gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységéhez a harmincas években

» meg február 15. után és kettő - a dárdai és a siklósi - járásban tartható meg valamennyi pandúr, mert itt nincs elegendő zsandár. De még a dárdai járásban is el kell bocsátani egy pandúrt „rossz magaviselete" miatt.

1

''

8 3. A csendőrség működése A csendőrség tevékenysége elég sok zavart idézett elő a megyében. Hiába teszik közzé a csendőrség elleni kihágásokról szóló hirdetményt, már a megyében való megjelenésük előtt három hónappal,

1

''" a lakosság nem fogadja szívesen ezt az új, idegen és különös előjogokkal felruházott testületet. Ugyanis Magyarországon még a legenyhébb csendőrség elleni vétség elbírálása is a haditörvényszékek

1

'''

1 hatáskörébe tartozik. Ez különösen azért volt veszélyes, mert - a csendőr „mindig szolgálatban lévő"-nek tekintendő és ezért „mindenki rangkülönbség nélkül köteles az általa végrehajtott felsőbb parancsnak feltétlenül engedelmeskedni"

1

'

1 továbbá, mert - „a csendőrnek szolgálatügybeni bizonyságtétele, ha azt szolgálateskűjére való hivatkozássá! megerősíti, a bizonyított ténykörülményekre nézve teljes hitelességgel bír".

1

'2 A csendőr e szabályozás révén szinte teljhatalmúvá vált az egyszerű néppel szemben, hiszen a lakosság nagy többsége nem volt képes elbírálni, hogy a csendőr „felsőbb parancsot" hajt végre, vagy önkényeskedik, illetve a csendőr valótlan állítását — ha erre megesküszik — alig lehet megdönteni. A csendőrség sokszor vissza is él ezzel a kivételezett helyzetével. Egregy és Marótz községekben behajtja a csendőrség a tilosban legelő marhákat és a megengedett 30 krc helyett darabonként 1 frt-ért adják csak ki a tulajdonosoknak az állatokat. A kerületi főispán - névtelenül ide jelentették a visszaélést - utasítására megindult vizsgálat eredményeként az illetékes főbíró azt jelenti, hogy a csendőrök csak a ténylegesen járó fél forintot hajtották be, a bejelentőt viszont nem sikerült megtudnia, tehát „a vádlott csendőrök zsarolása . . . egyáltalán fel nem derül" és a „vádnak érdeme tökéletesen megszűnik".

153 A magánosok és a csendőrség közötti esetekben a megye apparátusa határozottan a csendőrség mellett áll. Olyan esetekben azonban, amikor a közigazgatással kerül szembe a csendőrség, a megyefőnök határozottan az alárendeltjeit védi. Pl. a megyefőnök, amikor a dunaszekcsői csendőrkáplár a szolgabírónak „tisztviselői tekintélyt sértő levelet" küld, határozottan utasítja a járás főbíráját és segédjét, hogy a „törvényen és felsőbb rendeleteken alapuló . . . kötelezettségeiket ezután is gyakorolják".

154 Előfordul az is, hogy a hatáskörét túllépő csendőrnek magánossal szembeni visszaélését is bejelenti a főbíró. Baranyaváron a esendő rkáplár a „kocsmai mulatságot" hajnalig engedélyezte és ezzel nemcsak a „felsőbb rendelet iránti engedetlenséget" mutatta ki, „hanem a polgári hatóság tekintélyét is megsértette".

155 A főbíró bejelenti egyben, hogy ez a csendőrkáplár a kirendelt előfogat térítési díjának csak töredékét fizette meg. 36 krajezárt fizetett és a fuvarost 2 frt 31 krc-al megkárosította.

1

"

6 Olyan eset is adódott, hogy a csendőrt botrányokozásért jelenti fel a megyefőnök és kéri megfenyítését: például a „pécsváradi molnár nejével tiltott viszonyban" élő bólyi csendőr esetében.

157 A csendőrség működése Baranyában sem hozza meg a várt eredményt, ahogy máshol sem. Zemplénből azt írja a Pesti Napló, hogy a csendőrökkel „most már semmi bajunk: de ezen egész intézet... nem igen felel meg eredeti rendeltetésének". Somogyból pedig arról számol be az újság, hogy csak fényes nappal és az